Nagy valószínűséggel sokan a „denevér” szó hallatán, azonnal a vérszívó denevérekre vagy a hírhedté vált helyi nevezetességre, Drakulára gondolnak. Azonban kevesen tudják, hogy a Földön rengeteg denevérfaj létezik, némelyek nagyon is szépek, mint például a narancssárga színűek, vagy, hogy mekkora különbség is van mítosz és valóság között. A továbbiakban bemutatjuk a legelterjedtebb denevérekkel kapcsolatos legendákat és azok tudományos magyarázatát, a logikát eme feltevések mögött, avagy más szavakkal élve, a Valóságot.

_thumb_plecotus_auritus_szilardb

Mit mond a hiedelem?

Mit mond a logika?

Mítosz #1 Beleragad a hajunkba …

… és akarattal elrontja gyönyörű hajkoronánkat.

Logika #1

Az emberi haj átmérője körülbelül 0.099 milliméter. Az észérv azt diktálja, ha a denevérek képesek röptükben elkapni rovarokat, mindezt éjszaka, akkor rendelkezniük kell valamilyen kiemelkedő tulajdonsággal, valami olyannal amely lehetővé teszi hogy sikeresen tájékozódjanak a sötétben különböző helyeken (pl. barlangokban, erdőkben). Így lényegénben képtelenek arra, hogy ne érzékeljék a hajunkat. A denevérek képesek alkalomadtán azokat a különleges hálókat is kikerülni, amelyeket kimondottan befogásukra fejlesztettek és feszítettek ki a kutatók. Hajviselettől függetlenül, egyetlen denevér sem fog belerepülni a hajunkba, legyünk rockzene kedvelők, punkok vagy bozontos politikusok.

A legendának valamiféle alapja mégis csak van, de ehhez vissza kell mennünk pár évszázadot, amikor a nők (és nemcsak) által viselt extravagáns parókák illatosítottak voltak és gyakorta púderezettek is, legtöbbször rizsporral. A parókát önmagában könnyedén elkerülték volna a denevérek, azonban a rizspornak van egy érdekes tulajdonsága, mégpedig, hogy elnyeli a kibocsátott ultrahangokat. Ennek köszönhetően a parókák “láthatatlanná” váltak a denevérek számára. Szerencsénkre (és természetesen a denevérekére) a szürke parókák százada már lenyugodott.

Mítosz #2 … mert vakok!

Sötétben élve, biztos nincs szükségük szemekre.

Logika #2

A denevérek emlősök, akárcsak mi emberek, és nagyon is fejlett szemekkel rendelkeznek. Például a közönséges denevér retinája képes 4-5-ször több fényt összegyűjteni, mint az emberé (Dietrich és Dodt, 1970), igazolva ezzel, hogy a denevérek látása sokkal hatékonyabb még sötétben is.

Ugyanakkor a denevérek, nemcsak ultrahangok segítségével tájékozódnak, hanem ismerős helyeken, ahol többször is megfordulnak, a szemüket használják (például barlangok bejáratánál, repülési folyósóknál).

Mítosz #3 A denevérek üvöltenek a vér után …

… így szándékosan vadásznak ránk.

Logika #3

A Földön jelenleg ismert 1300 denevérfajból mindössze 3 táplálkozik vérrel. Mindhárom faj kizárólag Dél-Amerikában él, és vad- illetve háziállatok vérével táplálkozik. Eme fajok nyálát véralvadásgátló hatásának köszönhetően a közelmúltban szívelégtelenségben szenvedő betegeknél is használták. A kísérletek nem bizonyultak sikeresnek, de ami fontos, hogy ezek a denevérek nem fognak megtámadni bennünket a vérünkért. Ami az európai fajokat illeti, beleértve Romániai fajoka is, mind rovarevő, előszerettel és nagy mennyiségben fogyasztva a kártevőket.

Mítosz #4 A denevérek fészket raknak …

… és tönkre teszik házaink falát.

Logika #4

Elsősorban tudnunk kell, hogy a denevérek kedvelt menedékei a karsztvidéki barlangok, sziklarepedések és hasadékok, vagy az öreg fák odvai. Ezek a menedékek nem a denevérek aktivitásának köszönhetően jönnek létre, hanem természetes módon alakulnak ki: például a víz és a mészkő közreműködésével a barlangok vagy az idő teltével az odvak. Az épülethasználat nem egy előre megfontolt invázió. A természetes élőhelyek eltünésével, a nagy volumenű fakitermelésekkel és nem utolsósorban az utóbbi idő éghajlatváltozása miatt alakult ki ez a kényszerhelyzet. Az épületek jelentik az utolsó használható menedékhelyet, olyan területeken, ahol már nincsenek barlangok vagy öreg odvas fák (például Észak Európa).

Fontos tudni, hogy a denevérek nem változtatnak az szálláshelyen, nem rágják meg a szigetelést és nem vájnak lyukakat a falba. Kizárólag a már meglévő tereket használják. Egyes fajok esetében nincs is szükségük másra, mint egy jó felületre ahol megkapaszkodhatnak, ilyen lehet a padlásunk teteje.

Mítosz #5 Az ördög állatai …

… és amúgy is Drakula rokonai.

Logika #5

A denevérek megjelenése az evolúciós színpadon 50 millió évre tehető, tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy sokkal régebbiek, mint az ördög kifejezés. A denevérek egy egyedi evolúció eredményei, amely lehetővé tette számukra a repülést, az ultrahangokkal való tájékozódást és a rovarokra való vadászatot. Ha többet szeretnél tudni kialakulásukról ITT megteheted.

Ha már mindenképp hasonlítani szeretnénk őket egy kitalált karakterhez, az legyen Batman. Híres, igazságos, több harcművészet mestere, intelligens és rendkívül gazdag. Egy ember, aki felülkerekedik denevérfóbiáján és megtesítőjükként veszi fel a harcot a Gonosz ellen.

Mítosz #6 Minden denevér veszett …

… és mindenképp át szeretnék ezt nekünk is adni.

Logika #6

Valóban, a denevérek hordozzák a veszettséget, azonban egy nemrég végzett kutatás kimutatta, hogy 12,000 denevérből mindössze 11 volt veszett (azaz meg is nyilvánult a veszettség), amely nagyon kis érték, mindössze 0,0009% százalék. Ami viszont a denevérek által továbbított, veszettség általi haláleseteket illeti, az elmúlt 100 évben mindössze 2 alkalomról tudnak egész Európában, ahol veszett denevér megharapott embert, és az illetők elhaláloztak. Ebből egyik denevérkutató volt, ami feltételezi, hogy folyamatos kapcsotalban állt a denevérekkel. Európaszinten 1,085 esetben jeleztek veszett denevért 1977 és 2014 között. Ezek többségét Nyugat-Európában, Dánia, Hollandia és Németország területén.

A veszett denevérek jellemzői: napközbeni repülés (az alkonyatkor látott repülő denevérek esete normális, ilyenkor indul el például a rőt koraidenevér), kaotikus, koordonálatlan mozgás és repülés, nem normális viselkedés (például a denevér közeledik hozzánk). További információkat kaphattok ITT.

Fontos azonban, ha véletlenül denevér repül a lakásunkba csak kesztyűvel vagy valamilyen más anyaggal (törölköző, darab ruha stb.) fogjuk meg, elkerülve ezzel a harapás lehetőségét, amely függetlenül attól, hogy veszett vagy nem, meglepően fájdalmas lehet. Ha egy denevér mégis megharap, javasoljuk, hogy a sebet azonnal mossuk ki és fertőtlenítsük, majd forduljunk orvoshoz, aki javasolhatja a veszettség elleni oltást.