BEX, a denevérszótár olyan szavakat és szakkifejezéseket tartalmaz, melyeket gyakran használunk a denevérekkel kapcsolatban, illetve a Lilieci.ro portálon. Egyes esetekben a BEX-ben leírt kifejezés nem felel meg a klasszikus értelmező szótárban található magyarázatnak, de természetesen mindkettő érvényes. A Lilieci.ro portál a BEX-által az itt felsorolt kifejezéseket a denevérek, denevérészet és denevérvédelem szempontjából értelmezi, mely értelmezés lehet tágabb vagy szűkebb a klasszikus értelmező szótárban levő magyarázathoz képest.

Ha úgy gondolod, hogy hiányzik egy fontos szó vagy kifejezés, és főképp, ha olyan betűnél van hiány, amely még nem rendelkezik egyetlen kifejezéssel sem, kérünk, vedd fel velünk a kapcsolatot.

A hét kifejezése:

Denevérek (denevér)

A Chiroptera rendbe tartozó emlősök, melyek megnyúlt ujjakkal, valamint az ujjak, karok, test és lábak között feszülő bőrvitorlával rendelkeznek, és aktív repülésre képesek. A denevérek világszerte elterjedtek (kivéve a sarkvidékeket), jelenleg több mint 1.300, főképp trópusi faj ismert. A legtöbb denevér ultrahangokkal tájékozódik és rovarevő, de ismertek hal-, nektár-, gyümölcs-, és húsevő denevérek, valamint vérrel táplálkozó denevérek is. Egy részletesebb leírás itt található.

Ugorj a megfelelő betűhöz:

1-0  A  B  C  D  E  F  G  H  I  J  K  L  M  N  O  P  Q  R  S  T  U  V  W  X  Y  Z

1-0

  • 13/1993-es törvény: A törvény, mely által Románia csatlakozott a Berni Egyezményhez, mely az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelmét szolgálja (link).
  • 13/1998-as törvény: A törvény, mely által Románia csatlakozott a Bonni Egyezményhez, amely a vándorló állatfajok védelméről rendelkezik (link).
  • 49/2011-es törvény: Törvény, mely jóváhagyja a védett területek, természetes élőhelyek, vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló 57/2007-es sürgősségi kormányrendeletet (link).
  • 90/2000-es törvény: A törvény, mely által Románia csatlakozott a EUROBATS megállapodáshoz (link).
  • 205/2014-es törvény: A romániai állatvédelmi törvény (link).

A, Á

(Jelenleg nincsenek kifejezések)

B

  • Barlang: Természetes üreg, melyet a 49/2011-es törvény 43-as paragrafusának 3-4-ik bekezdése alapján így határozhatunk meg: “A barlang egy, a földkéregben keletkezett természetes üreg, mely kellően széles és mély ahhoz, hogy egy embert befogadjon. Tágabb értelemben a barlang lehet egy rendszer, amely több bejárattal, számos folyosóval, teremmel, aknával vagy kürtővel rendelkezik. A kifejezés a részlegesen vagy teljesen elárasztott üregekre, valamint a robbantással vagy ásással kinyitott üregekre is vonatkozik. A barlang egy egyedülálló ökoszisztéma, melynek értékei lehetnek gazdasági (víz, mészkő, guanó, turizmus, gyógykezelés), tudományos (geológiai struktúrák és ásványi kincsek, felszíni alatti formációk, paleontológiai, régészeti és történelmi lelőhelyek, üledékek, barlangi vagy barlanghoz kapcsolódó állatvilág) és kulturális-oktatási (lelki, vallási, esztétikai, felüdülési és oktatási) jellegűek.
  • Barlangörökségi Bizottság (román rövidítés: CPS): Barlangkutatási, barlangvédelmi tudományos és engedélyeztetési szervezet, mely segíti az barlangokkal, barlangörökséggel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységeket. A CPS a Környezetvédelmi Minisztérium rendelete, illetve a minisztérium által jóváhagyott működési szabályzat alapján tevékenykedik. Weboldal: http://www.mmediu.ro/categorie/comisia-patrimoniului-speologic/142
  • Bat Conservation International (BCI): Dr. Merlin Tuttle által 1982-ben alapított nemzetközi civil szervezet, székhelye az Egyesült Államokban található. A szervezet célja a mintegy 1.300 denevérfaj és élőhelyeik fenntartható védelme. Céljuk, hogy a Földön az emberek és denevérek békében megférjenek egymás mellett. A BCI helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten működik együtt állami szervekkel és civil szervezetekkel, annak érdekében, hogy gyors és hatékony reakcióra legyen képes denevérvédelmi problémák esetén. Weboldal: http://www.batcon.org/
  • Bat Conservation Trust (BCT): Az 1991-ben alakult BCT a legnagyobb egyesült királyságbeli civil szervezet, melynek kizárólagos célja a denevérek és élőhelyeik védelme. A BCT célját több tevékenység szolgálja: tudományosan megalapozott tanácsadást nyújt a denevérvédelemnek, a denevérpopulációk alkalmazkodási képességét igyekszik növelni egy dinamikus világban, igyekszik megnyerni a nagyközönség támogatását, illetve stabil pénzügyi hátteret és fenntartható munkamennyiséget biztosít a BCT szakértőinek. Weboldal: http://www.bats.org.uk/index.php
  • (Felhagyott) bánya: Természetes környezetben található földalatti, emberi tevékenység alkotta helyszín, melyet ideiglenes vagy állandó szálláshelyként használhatnak a denevérek.
  • Beporzás: Az a folyamat, melynek során egy növény pollenje a magkezdeményre vagy a bibére kerül. Azonban a beporzás egy ökoszisztéma szolgáltatás is, amelynek alapja a beporzó élőlények (madarak, méhek, denevérek és más élőlények) tevékenysége. Több mint 100 trópusi növényfaj hagyatkozik a szintén trópusi denevérfajokra beporzás tekintetében. Így ezek a denevérfajok fontos szerepet töltenek be a különböző növényegyedek közötti génáramlásban. További információk a denevérek szerepéről itt olvasható.
  • Bőrvitorla (patagium): A denevér ujjai, alkarja, lába és teste között feszülő bőrmembrán, mely lehetővé teszi az aktív repülést. További részletek a bőrvitorláról itt.

C, Cs

(Jelenleg nincsenek kifejezések)

D, Dz, Dzs

  • Denevérek (denevér): A Chiroptera rendbe tartozó emlősök, melyek megnyúlt ujjakkal, valamint az ujjak, karok, test és lábak között feszülő bőrvitorlával rendelkeznek, aktív repülésre képesek. A denevérek világszerte elterjedtek (kivéve a sarkvidékeket), jelenleg több mint 1.300, főképp trópusi faj ismert. A legtöbb denevér ultrahangokkal tájékozódik és rovarevő, de ismertek hal-, nektár-, gyümölcs-, és húsevő denevérek, valamint vérrel táplálkozó denevérek is. Egy részletesebb leírás itt található.
  • Denevérészet (chiropterológia): A denevérek tudományos és etikus módszerekkel való tanulmányozása, melynek konkrét és megvalósítható céljai vannak, eredményei gyakran segítik a denevérvédelmi tevékenységeket.
  • Denevérvédelem: Az a tevékenység, mely bizonyos régiókban vagy szálláshelyeken jelen levő denevérek, denevérkolóniák vagy populációk védelmét tűzi ki céljául. A denevérvédelem alapja a denevérek, kolóniák és populációk monitoringja, illetve olyan döntések alapján, amelyeket a monitoring eredményeinek (pld. állománynövekedés, csökkenés vagy stabilitás, kolóniák helyzete) ismeretében hozunk meg.

E, É

  • EUROBATS: Nemzetközi megállapodást az európai denevérpopulációk védelméről, 1994-ben lépett hatályba, eddig összesen 36 tagállamot tömörít. A megállapodás a bonni “Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről” (CMS) alapján jött létre, mely elismeri, hogy a veszélyeztetett vándorló fajok akkor védhetőek megfelelő módon, ha a védelmi intézkedéseket a teljes vándorlási területen foganatosítják. A EUROBATS megállapodás célja, hogy védelmet biztosítson az összes (53 európai) denevérfajnak, jogszabályok, oktatás, nemzetközi védelmi intézkedések és együttműködés által. Románia 2000-ben írta alá a megállapodást. Weboldal: http://www.eurobats.org/
  • Európai Denevéréj: Egy, 1997 óta több mint 30 európai országban (köztük Romániában is) megrendezett nemzetközi, denevérekkel kapcsolatos népszerűsítő esemény. Romániában több ilyen rendezvényre került sor 2000 óta, melyeket a Romániai Denevérvédelmi Egyesület vagy attól független szervezet rendezett. Az események keretében általában fotókiállításokra, és általános, denevérekkel kapcsolatos előadásokra kerül sor, kivételes esetekben pedig kisebb kirándulásokra is. Más országokban megrendezett hasonló eseményekről itt olvasható bővebb információ.
  • Élőhelyvédelmi Irányelv (92/43/EEC Direktíva): Az 1992-ben, Európai Tanács által elfogadott irányelv biztosítja a ritka, veszélyeztetett vagy endémikus növény- és állatfajok védelmét. Az irányelv célja, hogy elősegítse a biológiai sokféleség fenntartását, a gazdasági, társadalmi, kulturális és regionális követelmények figyelembevételével. Az irányelv az európai természetvédelem alapköve, és a Madárvédelmi Irányelvvel együtt az Európai Uniós tagállamokban megteremti a Natura 2000-es védett területek hálózatát, melynek létrehozása a potenciálisan káros folyamatok és tényezők elleni védelmet szolgálja.

F

  • Faodú: Természetes szálláshely, mely idős fákban alakul ki. Nemcsak denevérek, egyéb állatok (kisemlősök, madarak) is használhatják ideiglenes vagy állandó menedékként. A következő romániai denevérfajok használnak rendszeresen faodvakat: a nyugati piszedenevér, nagyfülű denevér, vagy a rőt koraidenevér.

G, Gy

  • Guanó: Denevérürülék. A romániai denevérek esetében a guanó legnagyobb arányban az elfogyasztott rovarok külső, kitines vázának maradványait tartalmazza. A kolóniák alatt általában guanó-felhalmozódások keletkeznek. Az ezekből származó minták, a kitinváz maradványok elemzése alapján meghatározhatjuk az illető denevérfajok trofikus (táplálkozási) spektrumát, azaz az elfogyasztott rovarfajokat. Ugyanakkor a guanót (egy jó alapos hígítás után) természetes trágyaként is felhasználhatjuk, mivel tele van alapvető tápanyagokkal, mint például a nitrogén, kálium és foszfor. Lásd itt az “guanó” értelmezését a klasszikus értelmező szótárban.
  • Gyümölcsevő: Olyan élőlény, mely gyümölcsökkel táplálkozik. A denevérek esetében elsősorban a trópusokon ismerünk gyümölcsevő fajokat; itt ezek a fajok fontos szerepet játszanak az elfogyasztott gyümölcsök magjainak terjesztésében, elősegítve többek között az erdőirtások újratelepítését is.
  • Gyűrűzés: Tudományos kutatási módszer, melynek fő célja, hogy vándorlási útvonalakat és szálláshelyek közötti kapcsolatokat mutasson ki. Gyűrűzés során egy nyitott Ω alakú gyűrű kerül a denevér alkarjára, oly módon, hogy egyrészt ne veszélyeztesse a denevér testi épségét, másrészt, hogy következő alkalommal lehetőség nyíljon a gyűrű azonosító bélyegeinek leolvasására. Denevérek csak bizonyos szabályok betartásával lehet gyűrűzni, illetve csak erre jogosult szakemberek gyűrűzhetnek.

H

  • Halevő: Olyan élőlény, mely halakkal táplálkozik. Romániában a vízi denevér és a hosszúlábú denevér alkalmanként kisebb méretű halakat zsákmányolhat.
  • (Denevérész) háló: Speciális (madarászhálóhoz hasonló) háló, mely segítségével fajazonosítás végett biztonságban befoghatunk denevéreket, anélkül, hogy az egyedek fizikailag sérülnének.
  • Hibernálás: Fiziológiai letargikus állapot, mely segítségével a denevérek átvészelik a téli, táplálékhiányos periódust (általában november 1 és március 31 között). Részletesebben a denevérek hibernálásáról itt olvashatsz.
  • Hibernálási periódus: Az az időszak melyben a denevérek letargikus, lassult életfunkciójú fiziológiai állapotban vannak, így vészelik át a téli, táplálékhiányos periódust. A romániai denevérek hibernálási periódusa általában november 1 és március 31 között van, de az időjárási körülményeknek megfelelően helyi eltérések is lehetnek. További információ a hibernálásról itt.
  • Húrcsapda: Denevérkutatásban használt felszerelés, mely denevérek befogására alkalmas, de minimális negatív hatással van a befogott példányokra. A húrcsapda függőleges nylonszálakból áll, melyek 3-4, egymást követő rétegbe vannak felsorakoztatva, illetve egy szövetből készült tartályból, mely összegyűjti a befogott példányokat. Itt láthatóak húrcsapda példák. Az ilyen jellegű denevércsapdák nagyon hatékonyak kisméretű (pld. 2 x 2 m-es) barlangbejáratok esetében, erdei ösvényeken, vagy keskenyebb patakok fölött.
  • Húsevő: Olyan élőlény, mely hússal táplálkozik. A denevérek között is találunk húsevő fajokat, melyek halakkal vagy kisebb madarakkal is táplálkoznak. Egy ilyen faj az óriás koraidenevér, mely madarakat is zsákmányol.

I, Í

  • IUCN vörös lista: Az 1963-ban létrejött IUCN vörös lista az állat és növényfajok védettségi helyzetének legátfogóbb leltára, a globális biodiverzitás egyik legjobb mutatója. Az IUCN védettségi kategóriák a következőek: EX (extinct) – kihalt, EW (extinct in the wild) – vadon kihalt, CR (critically endandered) – súlyosan veszélyeztetett, EN (endangered) – veszélyeztetett, VU (vulnerable) – sebezhető, NT (near threatened) – mérsékelten fenyegetett, LC (least concern) – nem fenyegetett, DD (data deficient) – adathiányos, NE (not evaluated) – felméretlen. Jelenleg a 32 romániai denevérfajból három van a sebezhető kategóriában: a Méhely patkósdenevér, a hosszúlábú denevér és az óriás koraidenevér. A többi faj helyzetéről itt.

J

(Jelenleg nincsenek kifejezések)

K

  • Kolónia: Denevéregyedek csoportosulása, amelyben a példányok kevesebb, mint 2 méter távolságra találhatóak egymástól. A “kolónia” megnevezés nagyban függ az illető denevérfajtól: a kis patkósdenevér esetében már egy 5-10 példányból álló csoportot is kolóniának lehet tekinteni, miközben a közönséges denevér több, 10-30 példányból álló kisebb csoportja alkot egy kolóniát.
  • (Átmeneti, tranzit) kolónia: Olyan denevérkolónia, mely a vándorlási periódusokban verődik össze, tavasszal és/vagy ősszel.
  • Hibernáló (téli) kolónia: Olyan denevérkolónia, mely a téli periódusban (általában november 1 és március 31 között) hibernálóhelyeken csoportosul, gyűl össze.
  • (Nyári) kolónia: Olyan denevérkolónia, mely a nyári periódusban verődik össze, de nem tekinthető szülőkolóniának (nem foglal magába nőstényeket és kölyköket).
  • (Szülő)kolónia: Olyan, nőstényekből és kölykeikből álló denevérkolónia, mely a szülési és utódnevelési periódusban, nyáron (általában május 15 és augusztus 15 között) csoportosul a kifejezetten erre a célra használt szülőkolónia-helyszíneken.

L, Ly

(Jelenleg nincsenek kifejezések)

M

  • Mikroklíma: Denevérek szempontjából, az általuk használt szálláshely jellegzetes hőmérsékleti, páratartalmi és légáramlatokkal kapcsolatos értékeinek gyűjtőneve. A barlangok és más szálláshelyek stabil mikroklímája elengedhetetlen a denevérek számára. Ezen értékek és jellegzetességek fenntartása a denevérkolóniák és egyedek védelmének szerves része.
  • Monitoring (denevér monitoring): A denevérpopulációk és/vagy denevérkolóniák éves értékelése kulcsfontosságú helyszíneken (szálláshelyek és élőhelyek), mely megállapítja az illető populációk természetvédelmi állapotát, jelentős számbeli növekedést vagy csökkenést, esetlegesen stabilitást mutat ki, annak érdekében, hogy hatékony hosszútávú denevérvédelmi stratégiák kidolgozása lehetővé váljon. A denevérmonitoring része a szülő- (nyári) és hibernáló (téli) kolóniák ellenőrzése, valamint a párzási aktivitás vizsgálata az őszi periódusban. A denevérmonitoring Európa-szinten használatos módszertanával kapcsolatban a EUROBATS publikációk tanulmányozását javasoljuk.

N, Ny

  • Nektárevő: Olyan élőlény, mely növények, virágok nektárjával táplálkozik. A denevérek között számos nektárevő fajt ismerünk a trópusokon, ahol megszokott táplálkozási szokásaik alkalmával a denevérek egyúttal az illető növényfaj beporzását is elvégzik, segítve így azt a szaporodásban, elterjedésben.

O, Ó, Ö, Ő

  • Ökoszisztéma szolgáltatások: Azon javak gyűjtőneve, melyeket a természet biztosít az emberiség számára javak és szolgáltatások formájában. Példák: édesvíz, fa, üzemanyagok, természetes gyógyszerek és gyógyszerészetben felhasznált termékek, a levegő minősége, az éghajlat-szabályozás, természetes vízszabályozás, erózió szabályozása, víztisztítás, betegség és kártevők szabályozása, beporzás. További példák és részletek itt és itt olvashatóak. A denevérek által nyújtott főbb természeti javak: a kártevő rovarok populációinak szabályozása és számos növényfaj beporzása.

P

  • Párzási periódus: Fokozott tevékenységgel jellemezhető periódus, mikor nagyszámú denevéregyed gyűlik össze a párzó-helyeknél (általában barlangokban), ahol más kolóniákból, populációkból származó egyedekkel kerülnek érintkezésbe, és párzás, génáramlás által biztosítják a populációk megfelelő genetikai változatosságát. A romániai denevérek párzása az augusztus-október periódusban zajlik, de helyi vagy regionális különbségeket is mutathat.
  • Pettersson Elektronik AB: Kiváló minőségű és tartós ultrahangdetektorokat gyártó svéd cég. Az egyik legelterjedtebb ultrahang elemző szoftware, a BatSound is a cég terméke. Weboldal: http://batsound.com/

Q

(Jelenleg nincsenek kifejezések)

R

  • Romániai Denevérkutatási Konferencia (RDK): A romániai denevérkutató és denevérvédelmi közösség időszakos találkozója. A mai napig két alkalommal került sor a konferencia megszervezésére: 2006-ban Homoródfürdőn (Hargita megye) és 2016-ban Plaiul Foii-n (Brassó megye).
  • Rovarevő: Olyan élőlény, mely rovarokkal, ízeltlábúakkal táplálkozik. A denevérek esetében a mintegy 1.300 denevérfaj túlnyomó része rovarevő, akárcsak az összes denevérfaj Romániában. A hatalmas rovarfogyasztással a denevérek úgymond ellenőrzés alatt tartják a rovarpopulációk méretét. Ez az ellenőrzés pedig pozitív hatással van a mezőgazdaságra és az erdészetre, tekintve, hogy a denevérek számos kártékony rovart is fogyasztanak.

S, Sz

  • Szálláshely, szálláshelyek: Olyan terek, üregek, repedések, barlangok, melyeket denevérek vagy denevér kolóniák használnak az év különböző periódusaiban. Otthont adhatnak hibernáló- (téli), szülő- (nyári), átvonuló (tavaszi, őszi), vagy párzási (őszi) kolóniáknak, illetve védelmet nyújthatnak az időjárási (pld. hőmérséklet, páratartalom, szél) és más zavaró körülmények (pl. ragadozók) elviselésére a pihenés ideje alatt. A szálláshelyek lehetnek természetesek (pld. barlangok, sziklák, mélyedések), mesterségesek (pl. épületek, felhagyott bányák), használhatóak időszakosan vagy folyamtosan, hosszabb (pl. a téli évszakban), vagy rövidebb ideig (pld. 1-2 napig a vándorlás ideje alatt).
  • (Antropogén) szálláshelyek: Olyan terek, üregek, repedések egy természetes környezetben, melyeket az emberi tevékenység hozott létre, és melyeket denevérek vagy denevér kolóniák használnak, az év különböző periódusaiban. Az antropogén szálláshely leggyakoribb példája a felhagyott bánya.
  • (Átmeneti, tranzit) szálláshelyek: Olyan természetes, antropogén vagy mesterséges terek, üregek, repedések melyek átmeneti (pár napos) menedéket biztosítanak denevérek vagy denevérkolóniák számára a vándorlási (tavaszi és őszi) időszakokban. A vándorlás ideje alatt a denevérek számos ilyen jellegű szálláshelyet felhasználhatnak a vándorlási útvonal mentén.
  • (Földalatti) szálláshelyek: bármely természetes vagy mesterséges (antropogén) üreg (pl. barlangok, szakadékok, vagy elhagyott pincék, bányák), mely otthont ad denevéregyedek vagy kolóniák számára az év folyamán.
  • (Mesterséges) szálláshelyek: Olyan terek, üregek, repedések a városi vagy vidéki környezetben, melyeket az emberi tevékenység hozott létre, és melyeket denevérek vagy denevér kolóniák használnak az év különböző periódusaiban. A mesterséges szálláshelyek leggyakoribb példái az épületek padlás- vagy pinceterei, tömbházak vagy hidak alkotóelemei között levő repedések, stb.
  • (Nyári) szálláshelyek, szülőkolónia szálláshelyek: Olyan természetes, antropogén vagy mesterséges fizikai helyek, üregek, repedések melyek szülőkolóniáknak (nőstény denevéreknek és kölykeiknek) adnak otthont a szülési és utódnevelési periódusban (általában május 15 – augusztus 15 között). A szülőkolóniák által használt szálláshelyeknek általában magas a belső hőmérséklete, meghaladja akár a 30 Celsius fokot is (pl. padlások).
  • (Párzásra használt) szálláshelyek, párzóhelyek: Olyan, elsősorban természetes terek, üregek, repedések, ahol a denevérek az őszi periódusban (augusztus és október között) párzási céllal nagy egyed- és fajszámban gyűlnek össze.
  • (Természetes) szálláshelyek: Olyan terek, üregek, repedések, melyek természetes folyamatok hoztak létre és melyeket denevérek vagy denevér kolóniák használnak az év különböző periódusaiban. A természetes szálláshelyek leggyakoribb példái a barlangok, zsombolyok, faodvak, illetve sziklarepedések.
  • (Téli) szálláshelyek, hibernálóhelyek: Olyan természetes, antropogén vagy mesterséges terek, üregek, repedések, melyekben denevérek vagy denevérkolóniák találhatóak a téli (hibernációs) periódusban, általában november 1 és március 31 között.
  • Szülési- és utódnevelési periódus: A szülőkolóniák és nevelőkolóniák (nőstények és kölykök csoportjainak) kialakulásának időszaka. A romániai denevérek szülési- és utódnevelési periódusa május 15 és augusztus 15 közé tehető. Fajoktól és időjárási körülmények függően a nőstények május végén vagy június elején szülik meg utódaikat. Kezdetben a nőstények bundáján és emlőin csüngő kölykök akaratlanul is elkísérik anyjukat a vadászatra. Később, néhány hét elteltével, maguk is képesek függeszkedve maradni, és magukra maradnak a szálláshelyen, míg a felnőttek táplálékot szereznek. A denevérkölykök 6-8 hát után válnak röpképessé.

T, Ty

  • Táplálkozási terület: hely, amelyet használnak a denevérek az élelmiszer összegyűjtése. Ezek a területek – fajtól függően – lehetnek karsztos területek, érett korú erdők, vizes élőhelyek, felszíni vizekhez közel eső rétek vagy legelők, kertek, de még a városi területek is, lényeges azonban, hogy sok rovar látogassa őket.

U, Ú, Ü, Ű

  • Ultrahang: 20.000 Hz (20 kHz) fölötti frekvenciával rendelkező, emberi fül számára nem hallgató hangok. Ultrahangokat kibocsátó, illetve ultrahang alapján tájékozódó és táplálékot szerző állatok a delfinek és más tengeri emlősök, illetve a denevérek és egyes kétéltű fajok. A romániai denevérek a 20-120 kHz frekvenciatartományban bocsátanak ki ultrahangokat, de világszinten a legmagasabb frekvenciájú denevér ultrahang eléri a 212 kHz-et.
  • Ultrahang detektor: Olyan eszköz, amely lehetővé teszi a denevérek által kibocsájtott ultrahangok meghallgatását, rögzítését és tárolását, illetve amely lehetővé teszi az illető denevérfaj azonosítását, a a felvett ultrahang elemzése alapján. Az ultrahang detektorok a 20-120 kHz tartományban levő ultrahangokat (emberi fül számára nem hallható hangokat) alakítják át kevesebb, mint 20 kHz-es, emberi fül által is hallható hangokká.

V

  • Vándorlás (migráció): Szezonális földrajzi helyváltoztatás, mely elsősorban tavasszal és ősszel történik, és amely által az állatok a változó hőmérsékleti körülményekhez és az élelemhiányhoz alkalmazkodnak, illetve párzási ösztönüknek tesznek eleget. A denevérek esetében a szezonális vándorlás a téli és nyári szálláshelyek között zajlik. További részletek a denevérek vándorlásáról itt olvashatóak.
  • Veszettség: Emlősöket érintő fertőző betegség, melyet a veszettség vírusa, egy – a Lyssavirus nemzetségből, Rhabdoviridae családból származó – neurotróp vírus okoz. Megtalálható a fertőzött állatok nyálában. A veszett állatok megfertőzhetik az embereket is. A fertőzés általában harapással vagy karcolással jön létre. A denevérek hordozói a veszettség vírusának, de a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a 12.000 megvizsgált egyedből csupán 11 denevért diagnosztizáltak veszettséggel (azaz náluk a veszettség meg is nyílvánul), ami egy kis százaléka (0.0009%) az eseteknek. További információk a veszettségről itt olvashatóak.
  • Vérszívó: Olyan állat vagy élőlény, mely más élőlények vérével táplálkozik. A több mint 1.300 denevérfajból csak három vérszívó, mindhárom faj kizárólag Dél-Amerikában él. E három faj denevér elsősorban háziállatok vérével táplálkozik, nagyon ritkán emberi vérrel.

W

(Jelenleg nincsenek kifejezések)

X

(Jelenleg nincsenek kifejezések)

Y

(Jelenleg nincsenek kifejezések)

Z, Zs

  • Zavarás (denevérek zavarása): Minden olyan gesztus, vagy emberi tevékenység, amely hatással lehet a denevérekre, denevérkolóniákra, vagy a denevérek környezetére. A zavarások lehetnek hang, érintés, hő és/vagy fény alapúak.
0 válaszok

Hagyj egy választ

A hozzszálások tiszteletben kell tartsák a felhasználási feltételeket.
Adresa ta de email nu va fi publicată. Câmpurile necesare sunt marcate cu *

Nu suntem experți în matematică, dar trebuie să știm că nu ești un robot: *