A “2026-2027-es évek denevére Romániában” szavazás főszereplői három, egymástól meglehetősen eltérő denevérfaj. Csak egy nyerhet közülük. Ők pedig:
Hosszúszárnyú denevér
Aki hatalmas kolóniáit csak barlangokban alkotja
Tavi denevér
Aki a tiszta vizeket és az idős erdőket kedveli
Rőt koraidenevér
Talán Románia leggyakoribb denevérfaja
A közönségszavazás 2026. február 20-ig, 23:00 óráig tart. A szavazás a Facebook és az Instagram-oldalainkon is zajlik, az egyes fajokra leadott szavazatok pedig minden forrásból összeadódnak.
Szavazás előtt azonban minden fajról olvashatsz alább és végignézheted a fotókat is. Vagy ugorj egyből a szavazáshoz itt.
A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii)
Aki hatalmas kolóniáit csak barlangokban alkotja
A hosszúszárnyú denevér Európa legnagyobb denevérkolóniái közül sokat Románia barlangjaiban alkotja, például a Syolcsvai búvópatak barlangjában (több mint 34.000 egyed telel), a Nagycsűr barlangban (több mint 17.000 egyed telel), vagy a betfiai zsombolyban (több mint 7.000 egyedből álló szülőkolónia).
Tipikus barlanglakó faj, amely egész évben kizárólag barlangokban vagy más föld alatti szálláshelyeken (például bányajáratokban) alkot kolóniákat. Így mind a telelő kolóniák (télen), mind a szülőkolóniák (nyáron) föld alatt találhatók. Elsősorban lombhullató erdőkben vadászik, és 40–100 km távolságokon vándorol a nyári és téli szállások között.
Számos emberi tevékenység veszélyezteti, többek között a barlangi turizmus, az intenzív erdőgazdálkodás és az energetikai beruházások, például a megelőző intézkedések nélkül működő szélerőműparkok. Az IUCN európai szinten sebezhetőnek (VU) minősíti, állományai csökkennek.
A tavi denevér (Myotis dasycneme)
Aki a tiszta vizeket és az idős erdőket kedveli
A tavi denevér Románia egyik ritka denevérfaja. A nyári időszakban elsősorban épületekben (padlásokon, templomtornyokban), ritkábban idős fák odvaiban alkot kolóniákat. A szülőkolóniák főként síkvidéki területeken találhatók, tavakkal, lassú folyású folyókkal és kiterjedt vizes élőhelyekkel. Teleléskor barlangokban vagy más föld alatti menedékhelyeken húzódik meg, általában magányosan, kolóniák kialakítása nélkül.
A tavi denevér szorosan kötődik a víztestekhez, szinte kizárólag tavak, csatornák vagy folyók felett vadászik, ahol vízi rovarokat zsákmányol. 100–300 km távolságokon vándorol a nyári és téli szállások között.
Az ország viszonylag nagy területeiről nincsenek adatok a faj jelenlétéről, és a szülőkolóniákra vonatkozó információk is nagyrészt hiányoznak. A fajt veszélyezteti a vizes élőhelyek eltűnése, a vizek szennyezése, a szálláshelyeken történő zavarás, valamint az épületek védelmi intézkedések nélküli felújítása. Az IUCN európai szinten sebezhetőnek (VU) minősíti, állományai csökkennek.
A rőt koraidenevér (Nyctalus noctula)
Talán Románia leggyakoribb denevérfaja
A rőt koraidenevér Romániában igen gyakori faj, az ország minden régiójában előfordul, természetes és városi környezetben egyaránt. Egész évben fák odvaiban talál menedéket. A telelési időszakban azonban barlangokat is használhat, ahol több száz vagy akár több ezer egyedből álló kolóniákat alkothat. A szülőkolóniák (faodvakban vagy épületek repedéseiben) jóval kisebbek, néhány tucat egyedből állnak.
Nyílt területeken vadászik, erdők, gyepek és mezőgazdasági területek felett. Gyors röptű faj, amely alkalmazkodott a magasban történő rovarfogáshoz. A nyári és téli szállások között nagyon nagy távolságokon vándorol, akár több száz vagy 1.000 km-t is.
A fajt elsősorban az odvas fák kivágása, az intenzív erdőgazdálkodás, az élőhelyek elvesztése, valamint a szélerőműparkok okozta elhullás veszélyezteti (ha azok védelmi intézkedések nélkül működnek). Európai szinten az IUCN alacsony kockázatúnak (LC) minősíti, az állománytrend ismeretlen. Ugyanakkor több régióban a helyi állományok csökkennek.
Válaszd ki a kedvenced és szavazz a 2026-2027-es évek denevérére Romániában!
2020-tól kezdődően mi is bevezettük az európai rendszert, amelyben az Év denevére két évre van megszavazva és kijelölve. Jelenleg európai szinten a 2026–2027-es évek denevére a szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri), egy tipikus erdei faj, amely több száz kilométert is vándorol a nyári és téli szálláshelyek között.
A fennti fotókat Jére Csaba, Pocora Viorel, Dobrosi Dénes, Gazaryan Suren és Bücs Szilárd-Lehel bocsátották rendelkezésünkre. Köszönjük!























