A 2019. november és 2020. január között zajló közönségszavazás alapján elmondhatjuk, hogy a nyugati piszedenevér a 2020-as Év Denevére Romániában. A beérkezett 656 szavazat közül a nyugati piszedenevér 299-et (45,6%) kapott, az óriás koraidenevér 206 szavazatot (31,4%), míg a fehértorkú denevér 151-et (23,0%). Ugyanakkor a BatLife Europe több, mint 35 ország szervezeteinek szavazata alapján kinevezte a nyugati piszedenevért a 2020-2021-es Évek denevérének Európában.

A nyugati piszedenevérnek (Barbastella barbastellus) kitűnő orra van az idős, értékes erdőkhöz. Az ilyen, akár többszáz éves őserdőkben, vagy más, öreg fáknak otthont adó erdőkben fordul elő leginkább. Így a faj jelenléte (vagy hiánya) számos információt szolgáltat az illető erdők természetvédelmi állapotáról. Ha a faj hozzáférhetőbb vagy ember által jobban módósított területeken is megjelenik (pld. a ROSCI0074 Kolozsvári Bükk – Malomvölgy Natura 2000-es területen), akkor ez a tény az illető területek értékességéről és a gondnokok általi megfelelő kezelésről tanúskodik.

Megjelenésre a közepes termetű piszedenevér valóban pisze: orra rövid és tompa. Fülei háromszög alakúak, és – akárcsak az orra – meglehetősen rövidek. Bundája sötét, feketés színű. A faj elég jól tűri a hideg környezetet, leggyakrabban földalatti szálláshelyeken (barlangok, elhagyott bányák, pincék) hibernál. Az ilyen típusú helyszíneken gyakran találkozhatunk vele a bejárati szakaszokban, ahol a nulla fok alatti hőmérsékletet is elviseli. Ritka esetben találkozhatunk tucatnyi egyedből álló kolóniákkal, amelyek a barlangok repedéseibe húzódnak be. Ha azonban az időjárás kicsit is felmelegszik, a barlangokban lévő kolóniák könnyedén folytatják a telelést a közeli idős fák odvaiban.

A tudományos irodalom alapján úgy tűnik, hogy a nyugati piszedenevért a változatos felépítésű erdők vonzzák: a fák magasságának és életkorának sokfélesége, az erdő szélén levő különböző struktúrák változatossága. A megfelelő élőhelyeken a nyugati piszedenevér kolóniái valójában odvas fák egész hálózatát használják, néhány nap után új odúba költözve. A faj a lombkorona felett és alatt vadászik, de az erdőszéli növényzet határán is. Röpte gyors és mozgékony, vadászterületei a szálláshelytől max. 7 km-re találhatóak. Helytűlő faj, a nyári és a téli szálláshelyek között szezonális vándorlás távolsága 40 km alatt van.

Mivel az idős erdőket kedveli, a piszedenevér elég ritkán kerül direkt konfliktusba az emberekkel. Viszont a nem megfelelő erdészeti beavatkozások nagy kárt okozhatnak a fajnak, tekintve hogy kedvenc szálláshelyei között felsorolhatjuk a fák odvait és hasadékait, illetve a holtfák adta lehetőségeket is. Ha az idős, odvas fákat kivágják, és ha a holtfát is eltávolítják az erdőből, akkor ez negatívan érinti majd a helyi populációkat. Ezenkívül a rovarirtószerek használata közvetetten a példányok mérgezéséhez is vezethet.

A legtöbb európai országban a faj ritka és veszélyeztetett. A legfrissebb romániai hivatalos jelentések tévesen azt jelzik, hogy országos szinten legfeljebb 4.500 piszedenevér egyed él. Mindezt annak ellenére, hogy tucatnyi helyet ismerünk, ahol a faj hibernál, valamint egy olyan  földalatti helyszínt is számontartunk, ahol a tél során eleve 400-450 egyed hibernál. A faj az ember által már módosított területeken is jelen van, például a Kolozsvári Bükkben. Összekapcsolva ezt a romániai barlangok számával (több mint 10.000), valamint az érintetlen és egyéb, nagy értékű erdők jelenlétével az ország számos területén, úgy gondoljuk, hogy a országos jelentés jelentősen alábecsüli a nyugati piszedenevér populációméretét Romániában.

A faj szigorúan védett európai szinten, illetve a legtöbb európai országban, ideértve Romániát is. Közösségi jelentőségű faj, ezért védett területek (Natura 2000-es területek) kijelölését igényli a hosszú távú védelem biztosítása érdekében, mely speciális védelmi intézkedések alapján valósul meg.

Védelmi státusz (IUCN adatok alapján):

Törvénykezés:

  • 13/1993-as törvény (Berni egyezmény)
  • 13/1998-as törvény (Bonni egyezmény)
  • 90/2000-es törvény (EUROBATS)
  • 49/2011-es törvény (Élőhelyvédelmi Irányelv)
  • 656/2014-es miniszteri rendelet

A piszedenevér védelme a táplálkozási területek és a szálláshelyek megfelelő védelme által valósítható meg. Ha az idős fákat kivágják, vagy a holt faanyagot rendszeresen eltávolítják az erdőkből, már nem talál megfelelő menedéket sem, mindez pedig nagy hatással lehet a populációkra. Célszerű 7-10 odvas fa meghagyása hektáronként, mely kb. 25-30 odúnak felel meg, illetve a holt faanyag megőrzése. A földalatti szálláshelyek esetében ajánlott, hogy a november 1 – március 31 közötti hibernálási periódus turisztikai és barlangász tevékenységektől mentes legyen. Többet a felelősségteljes turizmusról itt olvashatsz.