Kedves olvasók és denevérrajongók!

Ma, 2017. december 6-án ünnepli a Lilieci.ro portál fennállásának 1 éves évfordulóját. Ezalatt az 1 év alatt sok dolgot sikerült elérnünk, és reméljük, hogy folytatjuk ezt az iramot. Ezen évforduló alkalmából meghívunk, hogy szavazz te is, válaszd ki a romániai “Év denevérét 2018-ban”.

A jelölés számos európai országban létezik, és jellemzően az illető denevérfaj környezeti, vagy tudományos jelentősége alapján valósul meg. Előfordul az is, hogy az év denevérfaját a határokon átnyúló kapcsolatok alapján jelölik ki, mivel például a szezonális vándorlások alatt a denevérek nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyják a hagyományos országhatárokat. Ezen kitüntetés az is szolgálja, hogy a denevérfajt a nagyközönség köreiben népszerűsítse. A közvélemény bevonása elengedhetetlen a denevérek és a környezet védelméhez, és a szabad választás, egy kedvenc kiválasztásának lehetősége egyetemes szükségesség.

2017-ben közösen szavaztuk meg a barna hossszúfülű denevért az “Év denevérének”. 2017 novemberében egy gyors előválogatást hajtottunk végre a romániai denevérszakértők közösségén belül, kiválasztva hármat a romániai 32 fajból. A verseny második, döntő fordulójában ez a három faj vesz részt. Ők pedig:

A közönséges törpedenevér

Mely befér ugyan egy gyufásdobozba, de étvágya az óriásokéval vetekszik

A nagy Myotis

Aki elég gyakran jár templomba, de kolóniái veszélyeztetettek

A Méhely patkósdenevér

Barlangokra jellemző, ritka és veszélyeztetett faj, kevesebb mint 1.000 egyeddel Romániában

A szavazás január 26 éjfélig tart, ekkor az összegyűlt szavazatok alapján kihirdetjük a verseny győztesét. Az év többi részében pedig igyekszünk nektek a lehető legtöbb információt nyújtani az év denevérfajáról.

Alább mindenki megszavazhatja a kedvencét, de előtte meghívunk, hogy olvassatok részletesen a három döntős denevérfajról és tekintsétek meg a fotógalériákat is. Szavazás után pedig nézzetek körül még a portálon, és ha tetszik, akár támogathatjátok a Lilieci.ro denevérportált egy adománnyal! Köszönjük!

—-

Megjegyzés: Az alábbiakban olyan fotókat is láthatóak, ahol a denevéreket kesztyű nélküli kéz tartja. A képek csupán szemléltető jellegűek, és az illető denevéreket képzett denevérkutatók tartják kézben. Általában javasoljuk, hogy a denevérek csak kesztyűben fogjuk meg.

Szavazz a kedvencedre, hogy ő lehessen az “Év denevére” 2017-ben!

A közönséges törpedenevér

Mely befér ugyan egy gyufásdobozba, de étvágya az óriásokéval vetekszik

Nem vicc: a törpedenevér tényleg befér egy gyufásdobozba. A faj meglehetősen gyakori a városokban, kolóniái tömbházak alkotóelemei között levő réseket, vagy akár az ablakok kereteit használják szálláshelyként. Több száz törpedenevér igen kicsi helyen elfér. De amikor éjjel elrepülnek vadászni, akkor megmutatják óriási étvágyukat is. Egyetlen törpedenevér egyetlen éjszaka alatt 2,000 vagy mégtöbb szúnyogot is képes elfogyasztani!

A törpedenevér kisméretű, kb. akkors mint a hüvelykujjunk. Bundája barna, füle és orra fekete. Széles körben elterjedt faj, mely jól alkalmazkodott az emberi környezethez. Nyáron faodvakban, vagy fakéreg alatti résekben huzódik meg, de épületek különböző részeiben is megtalálható. A téli időszakban falak repedéseiben, barlangokban vagy más földalatti szálláshelyeken hibernál. A faj Romániában alkotja Európa szinte legnagyobb hibernáló kolóniáit, élő szőnyegként borítva a barlangok falait. Több ezer, akár több tízezer egyed telelhet így.

Fotógaléria:

Mivel a törpedenevér meglehetősen gyakori a városi környezetben, ezért gyakran kerülhet közvetlen konfliktusba az emberrel, az épületek tulajdonosaival. A szálláshelyek szándékos vagy tájékozatlan rombolása veszélyezteti a fajt. Hasonlóképpen fenyegető tényező a rovarirószerek túlzott használata, mely a faj tápláléka révén átkerül a denevérek metabolizmusába is, és így fokozott mortalitáshoz vezethet. A barlangok (például Románia barlangjainak) hatalmas kolóniáit a kényes periódusokban folytatott barlangi turizmus fenyegeti. Javasoljuk a felelősségteljes turizmust, vagyis azt, hogy kerüljük el a kulcsfontosságú barlangok látogatását a téli periódusban (november 1. – március 31.).

Védelem:

  • IUCN globális: LC (nem fenyegetett)
  • Globális trend: stabil
  • IUCN Európa: LC (nem fenyegetett)
  • Európai trend: ismeretlen

Törvénykezés:

  • 13/1993-as törvény (Berni egyezmény): II-es függelék
  • 13/1998-as törvény (Bonni egyezmény): II-es függelék
  • 90/2000-es törvény (EUROBATS): belefoglalva
  • 49/2011-es törvény (Élőhelyvédelmi Irányelv): IV-es függelék

A nagy Myotis

Aki elég gyakran jár templomba, de kolóniái veszélyeztetettek

Most be kell vallanunk valamit: a nagy Myotis nem egy denevérfaj. A “nagy Myotis” valójában két denevérfaj: a közönséges denevér (Myotis myotis) és a hegyesorrú denevér (Myotis blythii = M. oxygnathus). A két faj annyira hasonló, hogy csak a denevérkutatók képesek megkülönböztetni őket. Gyakran “ikerfajnak” is nevezik őket. Számos oka van annak, hogy a két fajt együtt, nagy Myotis-ként mutatjuk be.

Mindkét faj hasonló méretű, nagyok és robusztusak (ezért is nevezzük őket “nagy Myotis”-nak), a legnagyobb romániai denevérfajok közé tartoznak. Mindkettő hosszú és széles orral, valamint hosszú fülekkel rendelkezik, bár fülük nem annyira hosszú, mint a 2017-es év denevérének füle. Az év során a nagy Myotisok hasonló szálláshelyeket használnak. Gyakran vegyes kolóniákat alkotnak, mely mindkét faj egyedeit magába foglalja. A nyári szálláshelyek általában magas hőmérsékletű (több mint 30 Celsius fokos) épületek tetőterében vagy tornyaiban találhatóak, és különösen kedvelik a templomokat. Romániában számos barlangi kolóniát ismerünk a nyári periódusban is. Télen leggyakrabban barlangokban és más földalatti szálláshelyeken találkozhatunk a fajokkal, ahol hibernálhatnak magányosan, vagy különböző méretű, pár tíz vagy akár több száz egyedet magába foglaló csoportokban.

Fotógaléria:

A nagy Myotisok antropofil és veszélyeztetett fajok, melyek populációi az elmúlt két évtizedben csökkenést mutatnak. A reprezentatív épületek (templomok, kúriák stb.) tágas padlásain, tornyaiban található szülőkolóniákat jelentősen befolyásolják azon épületfelújításokat, melyek nem veszik figyelembe a denevérvédelem elveit. A populációk (azaz jelen esetben a nőstények és kölykeit) pár helyszínre való csoportosulása által ezek sorsa nagyban függ a felújításokat végző személyek vagy szervek hozzáállásától. Mindez annak ellenére, hogy számos olyan módszer létezik, amely lehetővé teszi mind az épületek, mind a kolóniák védelmét. A barlangi turizmus, beleértve az érzékeny periódusokban megvalósuló turizmust, negatívan befolyásolhatja a kolóniákat. Ezért ajánljuk a felelősségteljes barlangi turizmus alapelveinek alkalmazását.

Védelem (Myotis myotis):

  • IUCN globális: LC (nem veszélyeztetett)
  • Globális trend: stabil
  • IUCN Európa: LC (em veszélyeztetett)
  • Európai trend: stabil

Védelem (M. blythii = M. oxygnathus):

  • IUCN globális: LC (nem veszélyeztetett)
  • Globális trend: csökkenő
  • IUCN Európa: NT (mérsékelten fenyegett)
  • Európai trend: csökkenő

Törvénykezés (Myotis myotis, M. blyhtii = oxygnathus):

  • 13/1993-as törvény (Berni egyezmény): II-es függelék
  • 13/1998-as törvény (Bonni egyezmény): II-es függelék
  • 90/2000-es törvény (EUROBATS): belefoglalva
  • 49/2011-es törvény (Élőhelyvédelmi Irányelv): II-es, IV-es függelék
  • MR 656/2014: belefoglalva

Megjegyzés: Az IUCN minősítések nem mindig tükrözik az aktuális helyzetet. A két faj esetében a kolóniák mérete jelentősen csökkent az utóbbi periódusban, különösen a városi szálláshelyek, épületek, templomok, hidak kolóniáinak esetében.

A Méhely patkósdenevér

Barlangokra jellemző, ritka és veszélyeztetett faj, kevesebb mint 1.000 egyeddel Romániában

A Méhely patkósdenevér egyike Románia öt patkósdenevér (Rhinolophus) fajának, és egy a három közepes méretű Rhinolophus fajból. A faj azonosítása az ultrahangok kibocsátásában szerepet játszó orrfüggelékek részletei alapján lehetséges. Érzékeny, kizárólag barlangokban szállást kereső faj, melynek jelenléte  ezáltal nagymértékben függ a karsztterületek védelmétől.

Ritka denevérfaj, kizárólag barlangokban vagy egyéb földalatti szálláshelyeken (pld. bányákban, bunkerekben) találkozhatunk vele. Különböző élőhelyeken, lombhullató erdőkben, sztyeppéken, legelőkön, ritkán mezőgazdasági területeken vadászik, előnyben részesítve a nyílt élőhelyeket.

Fotógaléria:

Romániában számos, több ezres egyedszámú R. mehelyi kolónia volt ismert Dobrudzsából, de ezek nagysága és egyedszáma napjainkban a mezőgazdasági területek terjedése és a rovarirtószerek használata következtében jelentősen lecsökkent. Bár nemrég új kolóniákat és elterjedési területeket váltak ismerté, a faj kedvelt élőhelyei (lombhullató erdők, sztyeppék stb.) továbbra is fenyegetettek. Mivel a faj nagyon érzékeny, ezért különösképpen befolyásolhatja a barlangi turizmus okozta zavarás, a barlangok állapotának leromlása, valamint a táplálkozási területek (legelők, rétek, stb) elvesztése, átalakítása. A teljes európai populáció mintegy 50 ezer denevérre tehető, míg a romániai populáció valószínűleg kevesebb, mint 1.000 denevért foglal magába.

Védelem:

  • IUCN globális: VU (sebezhető)
  • Globális trend: csökkenő
  • IUCN Európa: VU (sebezhető)
  • Európai trend: csökkenő

Törvénykezés:

  • 13/1993-as törvény (Berni egyezmény): II-es függelék
  • 13/1998-as törvény (Bonni egyezmény): II-es függelék
  • 90/2000-es törvény (EUROBATS): belefoglalva
  • 49/2011-es törvény (Élőhelyvédelmi Irányelv): II-es, IV-es függelék