Az év denevére 2018-ban

A törpedenevér kisméretű, kb. akkors mint a hüvelykujjunk. Bundája barna, füle és orra fekete. Széles körben elterjedt faj, mely jól alkalmazkodott az emberi környezethez. Nyáron faodvakban, vagy fakéreg alatti résekben huzódik meg, de épületek különböző részeiben is megtalálható. A téli időszakban falak repedéseiben, barlangokban vagy más földalatti szálláshelyeken hibernál. A faj Romániában alkotja Európa szinte legnagyobb hibernáló kolóniáit, élő szőnyegként borítva a barlangok falait. Több ezer, akár több tízezer egyed telelhet így.

Fotógaléria:

Mivel a törpedenevér meglehetősen gyakori a városi környezetben, ezért gyakran kerülhet közvetlen konfliktusba az emberrel, az épületek tulajdonosaival. A szálláshelyek szándékos vagy tájékozatlan rombolása veszélyezteti a fajt. Hasonlóképpen fenyegető tényező a rovarirószerek túlzott használata, mely a faj tápláléka révén átkerül a denevérek metabolizmusába is, és így fokozott mortalitáshoz vezethet. A barlangok (például Románia barlangjainak) hatalmas kolóniáit a kényes periódusokban folytatott barlangi turizmus fenyegeti. Javasoljuk a felelősségteljes turizmust, vagyis azt, hogy kerüljük el a kulcsfontosságú barlangok látogatását a téli periódusban (november 1. – március 31.).

Mindkét faj hasonló méretű, nagyok és robusztusak (ezért is nevezzük őket “nagy Myotis”-nak), a legnagyobb romániai denevérfajok közé tartoznak. Mindkettő hosszú és széles orral, valamint hosszú fülekkel rendelkezik, bár fülük nem annyira hosszú, mint a 2017-es év denevérének füle. Az év során a nagy Myotisok hasonló szálláshelyeket használnak. Gyakran vegyes kolóniákat alkotnak, mely mindkét faj egyedeit magába foglalja. A nyári szálláshelyek általában magas hőmérsékletű (több mint 30 Celsius fokos) épületek tetőterében vagy tornyaiban találhatóak, és különösen kedvelik a templomokat. Romániában számos barlangi kolóniát ismerünk a nyári periódusban is. Télen leggyakrabban barlangokban és más földalatti szálláshelyeken találkozhatunk a fajokkal, ahol hibernálhatnak magányosan, vagy különböző méretű, pár tíz vagy akár több száz egyedet magába foglaló csoportokban.

Fotógaléria:

A nagy Myotisok antropofil és veszélyeztetett fajok, melyek populációi az elmúlt két évtizedben csökkenést mutatnak. A reprezentatív épületek (templomok, kúriák stb.) tágas padlásain, tornyaiban található szülőkolóniákat jelentősen befolyásolják azon épületfelújításokat, melyek nem veszik figyelembe a denevérvédelem elveit. A populációk (azaz jelen esetben a nőstények és kölykeit) pár helyszínre való csoportosulása által ezek sorsa nagyban függ a felújításokat végző személyek vagy szervek hozzáállásától. Mindez annak ellenére, hogy számos olyan módszer létezik, amely lehetővé teszi mind az épületek, mind a kolóniák védelmét. A barlangi turizmus, beleértve az érzékeny periódusokban megvalósuló turizmust, negatívan befolyásolhatja a kolóniákat. Ezért ajánljuk a felelősségteljes barlangi turizmus alapelveinek alkalmazását.

Ritka denevérfaj, kizárólag barlangokban vagy egyéb földalatti szálláshelyeken (pld. bányákban, bunkerekben) találkozhatunk vele. Különböző élőhelyeken, lombhullató erdőkben, sztyeppéken, legelőkön, ritkán mezőgazdasági területeken vadászik, előnyben részesítve a nyílt élőhelyeket.

Fotógaléria:

Romániában számos, több ezres egyedszámú R. mehelyi kolónia volt ismert Dobrudzsából, de ezek nagysága és egyedszáma napjainkban a mezőgazdasági területek terjedése és a rovarirtószerek használata következtében jelentősen lecsökkent. Bár nemrég új kolóniákat és elterjedési területeket váltak ismerté, a faj kedvelt élőhelyei (lombhullató erdők, sztyeppék stb.) továbbra is fenyegetettek. Mivel a faj nagyon érzékeny, ezért különösképpen befolyásolhatja a barlangi turizmus okozta zavarás, a barlangok állapotának leromlása, valamint a táplálkozási területek (legelők, rétek, stb) elvesztése, átalakítása. A teljes európai populáció mintegy 50 ezer denevérre tehető, míg a romániai populáció valószínűleg kevesebb, mint 1.000 denevért foglal magába.