A romániai “Év denevére” verseny nyilvános szavazásának felhívására több mint 400-an válaszoltatok. Köszönjük! A  szavazás győztese, és így a 2018-as romániai “Év denevére” cím birtokosa:

A Méhely patkósdenevér (Rhinolophus mehelyi)

Barlangokra jellemző, ritka és veszélyeztetett faj, kevesebb mint 1.000 egyeddel Romániában.

Összesen 413 szavazat érkezett, közülük a Méhely patkósdenevér 211 szavazatot (51,1%), a törpedenevér 147-et (35,6%), míg a nagy Myotis 55-öt (13,3%) gyűjtött. A szavazás 2017. december 6 és 2018. január 26 között zajlott.

A jelölés számos európai országban létezik, és jellemzően az illető denevérfaj környezeti, vagy tudományos jelentősége alapján történik. Előfordul az is, hogy az év denevérfaját a határokon átnyúló kapcsolatok alapján jelölik ki, mivel a szezonális vándorlások alatt a denevérek nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyják a hagyományos országhatárokat. Az odaítélt „év faja” cím segít a denevérfajt népszerüsíteni a nagyközönség körében is. Jelenleg Európában az Év denevére a kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros), mely 91 szavazatot (40.63%) gyűjtött a 224-ből.

De beszéljünk a mi győztesünkről, a Méhely patkósdenevérről, az öt romániai patkósdenevérfaj egyikéről, melyet Méhely Lajos magyar denevérkutatóról neveztek el.

A Méhely patkósdenevér egyike az öt romániai patkósdenevér fajnak (Rhinolophus génusz), illetve a három közepes nagyságú Rhinolophus faj közül a legnagyobb. A fajt az orrfüggelék jellegzetes alakja alapján különböztetjük meg a többi patkósdenevértől, az egyedek ezen keresztül bocsátják ki a – szintén jellegzetes – 104-112 kHz tartományú ultrahangokat. Hasi oldaluk fehéres bundaszíne élesen elüt hátuk szürkésbarna bundájától. A felnőtt egyedeknek sötétbarna hajszálakból álló sáv van a szemük körül, azt a benyomást keltve, hogy szemüveget viselnek (1). Ez azonban nem fajazonosító bélyeg, mivel más denevérfajok is hordhatnak ilyen jellegű “szemüveget”.

Kizárólagos barlanglakó faj: olyan barlangokat és más, magas hőmérsékletű földalatti szálláshelyeket (bányákat, bunkereket) kedvel, melyek kevesebb mint 700 m tengerszint feletti magasságban találhatóak. Kedveli a kiterjedt és komplex karsztterületek is (1). Gyakran alkot vegyes kolóniákat más, közepes méretű patkósdenevér fajokkal, de más barlanglakó denevérfajokkal is. Kedvelt táplálkozó területei a lombhullató erdők, sztyeprétek és legelők, de vadászik mezőgazdasági területek fölött is,  előnyben részesítve a nyílt élőhelyeket. Tápláléka túlnyomórészt (több mint 94%-ban) lepkékből áll (2, 3) és bár nem sorolható a vándorló denevérfajok közé, mégis képes 94-100 km-es átrepülésekre (1, 4).

Lévén egy nagyon érzékeny denevérfaj, a földalatti szálláshelyek zavarása és leromlása, valamint a táplálkozási területek (legelők, rétek) elvesztése negatív hatással van a kolóniákra. A faj romániai populációit, különösképpen a dobrudzsai kolóniákat nagymértékben érintette a szálláshelyek, elsősorban a barlangok elvesztése és zavarása, mely elsősorban a korlátlan és intenzív barlanglátogatásoknak tudható be. Az intenzív mezőgazdaság nagymértékben hozzájárult a táplálkozási területek módosításához és feldarabolódásához (5).

A dobrudzsai kolóniák méretének drasztikus csökkenésével (több mint 5.000-ről egyedről néhány százra) párhuzamosan alacsony genetikai változatosság figyelhető meg (6), ami a régió R. mehelyi populációjának kihalásához vezethet. Bár az utóbbi években új kolóniák és elterjedési területek kerültek leírásra (5), a faj kedvelt élőhelyei (lombhullató erdők, sztyeppék, stb.) továbbra is veszélyeztetettek. A teljes európai népesség körülbelül 50.000 egyedre tehető (1), míg a romániai összpopuláció valószínűleg kevesebb, mint 1.000 egyed. A fragmentált, szigetszerű elterjedés és a jelentős populációcsökkenések miatt az IUCN a Méhely patkósdenevért a sebezhető kategóriába helyezi (7).

Védelem:

  • IUCN globális: VU (sebezhető)
  • Globális trend: csökkenő
  • IUCN Európa: VU (sebezhető)
  • Európai trend: csökkenő

Jogszabályok:

  • 13/1993-as törvény (Berni egyezmény): II-es függelék
  • 13/1998-as törvény (Bonni egyezmény): II-es függelék
  • 90/2000-es törvény (EUROBATS): belefoglalva
  • 49/2011-es törvény (Élőhelyvédelmi Irányelv): II-es, IV-es függelék

Több információ a fajról az alábbi cikkekben és kötetekben olvasható (ahonnan a mi írásunk is merített):

  1. Dietz, C. & Kiefer, A. (2016): Bats of Britain and Europe. Published by Bloomsbury Publishing PLC 2016-01-07, United Kingdom.
  2. Valenciuc, N. (1971): Date privind hrana şi procurarea acesteia de către unele specii de chiroptere din fauna României. Studii şi Comunicări, Muzeul de Ştiinţele Naturii, Bacău 353-357.
  3. Salsamendi, E., Garin, I., Arostegui, I., Goiti, U., Aihartza J. (2012): What mechanism of niche segregation allows the coexistence of sympatric sibling rhinolophid bats? Frontiers in Zoology 9: 30.
  4. Hutterer, R., Ivanova, T., Meyer-Cords, C., Rodrigues, L. (2005): Bat Migrations in Europe. A Review of Banding Data and Literature. Federal Agency for Nature Conservation, Bonn, 162 pp.
  5. Csősz I., Jére Cs., Bücs Sz., Bartha Cs., Barti L., Szodoray-Parádi F. (2015): The presence of Mehely’s horseshoe bat Rhinolophus mehelyi in South-Western Romania. North-western Journal of Zoology 11(2): 351-356
  6. Dragu, A., Borissov, I. (2011): Low genetic variability of Rhinolophus mehelyi (Mehely’s horseshoe bat) in Romania. Acta Theriologica 56(4): 383-387.
  7. Alcaldé, J., Benda, P. & Juste, J. 2016. Rhinolophus mehelyi. The IUCN Red List of Threatened Species 2016: e.T19519A21974380. Downloaded on 10 February 2018.