A helyiek által csak Bükk-ként ismert, de tulajdonképpen a Natura 2000 hálózat részét képező ROSCI0074 kolozsvári Bükk – Malomvölgy egy kisméretű védett terület Erdélyben. Annak ellenére, hogy területe csak 16 km2, a Bükk jelentős biodiverzitásnak ad otthont. Az erdő túlnyomórészt közönséges bükkből (Fagus sylvatica), valamint kocsányos tölgyből (Quercus robur), kocsánytalan tölgyből (Quercus petraea) és közönséges gyertyánból (Carpenus betulus) áll, de a tájat kis patakok, mocsarak és egyéb vízfelületek egészítik ki. A terület az Erdély Természete (Natura Transilvaniei) egyesület gondnokságában van és emellett Kolozsvár (egy 400.000-es város) lakosainak egyik legkedveltebb kiránduló és kikapcsolódó területe.

Míg az utóbbi években számos szigorúan védett faj (pl. egyes lepkefajok) és élőhelytípus jelenléte ki lett mutatva egy nagyszabású projekt keretén belül, addig a denevérekkel kapcsolatos adatok meglehetősen hiányosak, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan jelen vannak a területen. Ennek az adathiánynak a következtében nem volt lehetőség a védett terület kezelési tervébe denevérvédelemre vonatkozó intézkedéseket beilleszteni. Viszont annak érdekében, hogy a helyi denevérfauna hosszútávú védelme biztosítva legyen és ezáltal a denevérek továbbra is el tudják látni az ökoszisztémákban elfoglalt nagyon fontos szerepüket, az adathiányos helyzet orvoslásra szorult. Így 2014-től kezdődően elkezdtük a jelenlevő denevérfajok és az általuk leggyakrabban használt élőhelyek azonosítását.

A Bükk denevérei

A denevérek ultrahangokat használnak úgy a tájékozódásban, mint táplálékszerzéskor, rovarok, ízeltlábúak vadászatakor. Ezek az ultrahangok pedig gyakran fajspecifikusak. Így a Bükk erdő denevérfajainak első, általános felmérése érdekében az erdőben és az erdő környékén repülő denevérek ultrahangjait akartuk rögzíteni. Előre meghatározott útvonalakat, transzekteket jártunk be, megállva kulcsfontosságú helyeken is, például a denevéreket sok esetben bevonzó vízfelületeknél is. A denevérek által leginkább használt élőhelyeket is megpróbáltuk beazonosítani, a legfontosabb táplálkozóterületeket ebben a változatos tájban. A begyűjtött adatok lehetőséget adtak arra, hogy megfelelő denevérvédelmi intézkedéseket hozzunk létre, melyek jelen pillanatban már a terület kezelési tervének részei.

Az ultrahangfelvételek elemzése alapján számos, országszerte elterjedt denevérfaj jelenlétét mutattuk ki a Bükkben. Ilyenek például a közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus), a rőt koraidenevér (Nyctalus noctula), valamint a közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) és a szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus). A nyár folyamán a város számos épületében jelenlevő csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) kijár, kirepül a Bükkbe vadászni. Ezen fajokkal párhuzamosan feltételezhetjük más denevérfajok jelenlétét is a Bükkben. Ilyenek például a szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus), mely szintén jelen van a városban, valamint a nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus), mely jó minőségű élőhelyeket és szálláshelyeket talál a környéken.

Denevérvédelem a Bükkben

A Bükk denevéreit az új lakóterületek kialakítása, az élőhelyek feldarabolódása, fragmentálódása, valamint az illegális és visszaélésszerű fakitermelés veszélyezteti, beleértve ebbe az odvas, idős fák eltávolítását is. A Bükk denevéreinek első felmérésével létrehoztunk egy minimális, kezdeti listát a jelenlévő fajokról és egyszerű védelmi intézkedéseket javasoltunk a védett terület kezelőinek.

Ezen javaslatok közül a legfontosabbak a vízfelületek és a lombhullató erdők védelmére vonatkoznak. A Bükk vízfelületeit és az ezeket övező élőhelyeket nem kell mesterséges megvilágításnak kitenni, illetve természetes állapotban kell maradjanak. Míg a Bükk erdői általános védelmet igényelnek, addig az idős, odvas fáknak megkülönböztetett figyelmet kell adni. Javasoljuk 7-10 odvas fa megtartását hektáronként és általában véve a holt faanyag megtartását az erdőben. A nem természetes módón elvesztett (azaz kivágott) odvas fákat mesterséges denevérodúkkal helyettesíthetjük. Ezek az intézkedések, melyek már szerepelnek a terület kezelési tervében, fokozatosan kerülnek megvalósításra és hosszútávon a helyi denevérfauna hasznára válnak.

Annak érdekében, hogy a már elvesztett odvas fákat pótoljuk, 2016 őszének folyamán a Bükk kulcsfontosságú helyszínein létrehoztunk két, 6-6 mesterséges denevérodúból álló telepet (az angliai Kent típusú denevérodút használva mintaként). 2017 tavaszától kezdődően pedig 2-3 hetes időközönként ellenőriztük ezeket , az őket átmeneti szálláshelyként használó denevérfajok azonosítása végett. A denevérodúk úgy vannak kihelyezve, hogy bárki, aki erős lámpával rendelkezik, ellenőrizheti őket, növelve ezáltal a közösségi tudást.

Az romániai “Év denevére” jelen van a Bükkben is

A denevérodúk ellenőrzése során rendszeresen találkoztunk egy, a Bükk számára új denevérfajjal, melyet nem azonosítottunk ultrahang elemzéssel. Ez azért történhetett, mert a barna hosszúfülű denevér (Plecotus auritus) ultrahangja a többi denevérfaj hangjához képest a suttogás kategóriába esik. Ettől függetlenül több okból örülhetünk a faj jelenlétének a Bükkben. Először is a: barna hosszúfülű denevér erősen kötődik idős és egészséges lombhullató erdőkhöz, ezért a faj jelenléte növeli a Bükk erdőinek fontosságát, és előrevetíti más erdőlakó fajok, például a nyugati piszdenevér jelenlétét is. Másodsorban: az év denevérének jelenléte a frissen kihelyezett denevérodúkban ezen tevékenység jövőbeli sikerének jele. A romániai év denevéréről több itt olvasható.

A denevérvédelem jövője a Bükkben

A denevérvédelmi tevékenységek napjainkban is zajlanak. 2017 végéig feltérképezzük és megjelöljük azokat az odvas, idős fákat, melyek denevérkolóniáknak adhatnak otthont, annak érdekében, hogy megvédjük őket a kivágástól. Ezzel párhuzamosan megpróbáljuk a kolozsvári lakosság körében népszerűsíteni a denevéreket és a denevérvédelmet, mely népszerűsítés nélkűl a tartós védelem nem valósulhat meg egy nagyvároshoz közeli védett területen.

Köszönetnyilvánítás: A jelen cikkhez felhasznált adatok nagy része a “A Természet tanít minket, mi megvédjük őt” és a “Kicsivel, naggyal, megvédjük az erdőt ” pályázatok keretében született. A pályázatokat a Polgártárs Alapítvány és a MOL finanszírozta, illetve a Erdély Természete (Natura Transilvaniei) egyesület ültette gyakorlatba. A cikkben szerepelnek Dan Tăuţan lenyűgöző fotói is. A 14. Európai Denevérkutatási Konferencián, amely augusztus 1.-5. között Donostiában, Baszkföldön volt, bemutattunk egy posztert is, mely ezeket az adatokat tartalmazza.