A kolozsvári Keleti park denevérei (előzetes tanulmány)

A városi védett területek fogalma az elmúlt években terjedőben van, különösképpen zsúfolt nagyvárosi környezetben, ahol fontos, hogy megőrizzük a jellegzetes élőhelyekkel és fajokkal rendelkező “természetes foltokat”. A legutóbbi romániai példa a bukaresti Văcăreşti Természeti Park, amelyet hivatalosan 2016-ban hoztak létre.

Ahogy elnevezésében is benne van, a kolozsvári Keleti park a város keleti szélén található. A mintegy 70-100 hektár kiterjedésű park több vízfelületből (tavak, csatornák) áll, melyeket nádasok, fák és cserjék vesznek körül. Az ismert faunisztikai adatokból kiderül, hogy a Keleti park jelentős biológiai sokféleséggel rendelkezik, például a madarak és lepkék esetében.

A Kolozsváron (beleértve a Keleti park területén is) zajló intenzív ingatlanbefektetéseknek és fejlesztéseknek, illetve ezen tevékenységek élőhelyekre és fajokra vonatkozó negatív hatásának köszönhetően úgy döntöttünk, hogy egy részletes denevérkutatást kezdünk el, ez által konkrét adatokkal járulva hozzá a terület biológiai sokféleségének növeléséhez.

MÓDSZEREK

2018 augusztusában ultrahangfelvételek rögzítettünk a Keleti park 1. és 2. számú tavának partjain. A két tó a leginkább módosított a park vízfelületei közül. Az 1. számú tavat teljesen körülveszik intenzíven használt utak, bevásárló központok és tömbházlakások, nincs teljesen sötét vagy zavartalan része. A 2. számú tó kisebb mértékben módosított, de részben ez is körül van véve tömbházlakásokkal és játszóterekkel. Összesen 50 ultrahangot rögzítettünk, 17-et az 1. számú, 33-at a 2. számú tó körül. A felvételhez egy D240X-es (Pettersson Elektronik AB) detektort használtunk, illteve egy R-09HR (Edirol) diktofont. A hangfájlokat a BatSound szoftware (Pettersson Elektronik AB) segítségével elemeztük, a szakirodalomban (például Barataud 2015) levő kritériumok alapján.

EREDMÉNYEK

Az ultrahangok elemzése által az 1. és 2. számú tavak környékén összesen hét denevérfajt azonosítottunk , ezek túlnyomó része a városi környezethez már alkalmazkodott faj. A rögzített ultrahangok között találtunk korai denevér (N. noctula) szociális hangokat is. Ezenkívül mindkét tó felszíne fölött megfigyeltük a vízi denevért (M. daubentonii) vadászat közben. A felmérés során folyamatos intenzív aktivitást tapasztaltunk a denevérek részéről, még a részben megvilágított vízfelületek fölött is.

FAJLISTA

• Vízi denevér (Myotis daubentonii)
• Közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus)
• Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula)
• Szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus)
• Kései denevér (Eptesicus serotinus)
• Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii)
• Fehértorkú denevér (Vespertilio murinus)

KÖVETKEZTETÉSEK

Az előzetes tanulmány alapján, és figyelembe véve a terület elhelyezkedését, azt mondhatjuk, hogy a Keleti park megfelelő táplálkozóhelyeket kínál számos denevérfaj számára. A 32 romániai faj közül hét fajt azonosítottunk a területen. Összehasonlításképpen, a Văcăreşti Természeti Parkban legkevesebb nyolc denevérfaj vadászik (Măntoiu D. – szem. megj.). Ezt a sokféleséget annak is tulajdoníthatjuk, hogy számos denevérfaj jól alkalmazkodik a városi környezethez (pld. N. noctula, P. pipistrellus), eltűrvén bizonyos mértékű zavarást és megvilágítást, vagy pedig előszeretettel vadászik a lámpaoszlopok fényében (pld. V. murinus). Azonban úgy véljük, hogy jelen tanulmányban kimutatott fajszám a Keleti park esetében egy minimális értéket jelent, éspedig azért mert csak a leginkább módósított, átalakított helyszíneket kutattuk. A terület északkeleti sarkában lévő többi vízfelületek és élőhelyek csekélyebb mértékben módosítottak, nem veszik őket körül épületek, és a mesterséges megvilágítás mértéke is alacsony. 2019-ben folytatjuk a vizsgálatot más módszerek alkalmazásával is (teljes éjszakás aktivitás vizsgálat, denevérfajok kimutatása hálózással, természetes és mesterséges szálláshelyek azonosítása stb.). Ez alapján a Keleti parkban jelen lévő denevérfajok számának növekedését várjuk.