Kolozsvár denevérei

A denevérek természetesen ártalmatlanok ránk, emberekre nézve, de ugyanez nem mondható el a rovarokról: ők a romániai denevérek egyetlen és kedvelt táplálékforrása. A denevérek gyakran jelen vannak körülöttünk anélkül, hogy észrevennénk őket, akár az épületek padlásain, a pincékben, vagy akár tömbházak falainak repedéseiben. A kolozsvári parkokban akár azokban az odvas fákban is jelen lehetnek, amelyek mellett nap mint nap elsétálunk. Gyakran figyelhetjük meg őket esténként, amikor villanyoszlopoknál rovarokat kergetnek: csak egy pillanatra jelennek meg a fényoszlopban, majd el is tűnnek a sötétben. Elég ha egy rövid ideig megállunk a Szamos partján, vagy a központi parkban található tónál, és máris láthatunk rovarokkal táplálkozó denevéreket. Ami pedig ezt a táplálkozást illeti, a denevérek igazi „zabáló”-gépek, melyek a rovarok vadászatára specializálódtak mindenféle környezetben: akár villanyoszlopok mellett vagy víz felett, a parkok fái között, vagy akár a faágak levelei között.

De mégis hány rovart eszik meg egy denevér egyetlen éjszaka alatt? A becslések azt mutatják, hogy egyetlen példány több száz rovart képes elfogyasztani éjszakánként (pld. szúnyogokat), de egyes denevérfajok saját testsúlyukkal egyenlő mennyiséget is elfogyaszthatnak éjszakánként. Ezeket a példákat szem előtt tartva elképzelhetjük, milyen lenne egy nyári este denevérek nélkül. És milyen kényelmetlen lenne, ha a denevérek nem tartanák féken a körülöttünk lévő rovarpopulációkat.

Annak ellenére, hogy az emberek által erősen módosított területről van szó, Kolozsvár még mindig nagyon változatosnak tekinthető a denevérek szempontjából. A 2018-2021-es években egy tanulmányban, amely több, városon belüli területre, de szomszédos területekre is kiterjedt, mint pld. a kolozsvári Bükk, a DKVK 14 denevérfajt azonosított (a romániai 32-ből). A város belső területein olyan gyakori fajok találhatók, mint például a rőt koraidenevér vagy a közönséges törpedenevér, a természetesebb területeken pedig szigorúan védett fajok is előfordulnak, mint például a nyugati piszedenevér a kolozsvári Bükkben. A központi park, a Szamos vagy a Keleti park tavain, de még a Botanikus Kertben is folyamatosan vadászik a vízi denevér. De találunk itt hosszúfülű denevéreket is, például a szürke hosszúfülű-denevért, amely előszeretettel vadászik a fák lombkoronájának belsejében.

Ez azt mutatja, hogy Kolozsvári nagyvárosa, bár folyamatosan fejlődik, még mindig kedvező környezetet nyújt a denevérek számára. Nyilvánvaló módon a kolozsvári Bükk a legváltozatosabb (12 azonosított faj), ezt követi a Botanikus Kert, ahol legalább kilenc denevérfaj lett azonosítva. A Keleti Park területe is változatosnak mondható, ahol legalább nyolc denevérfaj folytat nagybani rovarfogyasztást, különösképpen a tavak fölött. A Szamos-mente és a partmenti fák is olyan területek, ahol éjszakánként a denevérek intenzív „rovarpusztítást” folytatnak. A központi park pedig a rovarok jelenléte mellett, az idős, odvas fák révén szálláshelyeket is nyújt a denevéreknek.

A denevérek szempontjából a kolozsvár Bükk a legjelentősebb terület. Itt ismerünk egy piszedenevér kolóniát is, ami a magas természeti értékű, öreg erdők tipikus denevérfaja. A kolónia az erdőben 3 éve elhelyezett mesterséges denevérodúk egyikét használja, és a környék rovaraira vadászik. A kolozsvári Bükk természeti értékének hangsúlyozása érdekében a DKVK a Natura Transilvaniei egyesülettel együttműködve, a Betfair Románia támogatásával létrehozta a „Mókus” tanösvényt. A tanösvény denevérekről szóló tájékoztató táblákat és mesterséges denevérodúkat is magában foglal, amelyekben a denevérek esetleges jelenlétét bárki ellenőrizheti egy erősebb fejlámpa segítségével.

A kolozsvári denevérek helyzete rendben van, de azért lehet rajta javítani is. A denevérekre továbbra is negatívan hat az emberi tevékenység, legyen szó öreg fák kivágásáról, épületek padlásainak felújításáról, túlzottan megvilágított épületekről, vízszennyezésről, vagy akár a valótlan denevér-mítoszokban való hitről. A denevérek nem ragadnak a hajunkba, és nincs semmi kedvük a vérünkhöz. A denevérek nem keresik az emberek társaságát. Fontos megérteni, hogy toleránsnak kell lennünk a denevérekkel szemben, és nem kell félnünk tőlük: a denevéreket csak a rovarok érdeklik. Az igazság pedig az, hogy a denevérek minden találkozás esetén jobban félnek tőlünk, mint fordítva.

Mint minden más állatcsoport esetében, kötelességünk megvédeni őket, és lépéseket tenni létük megkönnyítése érdekében. Ahogy ők is ingyenes szolgáltatásokat nyújtanak nekünk. Csak a Kolozsvári denevérek védelmét biztosítva élvezhetjük továbbra is az általuk nyújtott előnyöket!