Denevérekkel mindenhol találkozhatunk, barlangokban, erdőkben, városokban, és így természetesen, épületeink és házaink padlásain is. Ez azonban nem kellene aggodalmat keltsen bennünk, főként, mert a denevérekkel kapcsolatos legendák egyszerű mendemondák. A denevérek jelenléte valójában örömöt kéne keltsen. Igazi örömöt, mivel tevékenységük főként az emberiség hasznát szolgálja.

Megjelenésük óta az evolúció színpadán a denevérek egy nagyon aprólékos és minőségi munkát kezdtek el: milliónyi egyedét látogatták meg többszáz virágnak, így szórva szét azok pollenjét és magvait új területeken. Más fajok, hatalmas étvágyuknak köszönhetően, kordában tartották egyes rovarok állományát, olyan kártevőkét mint a szúnyokok, a molyfélék vagy a csótányok. Nagy valószínűséggel denevérek nélkül a mai modern világ teljesen másképp nézne ki. Az 1300 faj hiányában (erre becslik a világon élő denevérfajokat számát) talán mi emberek is más utat kellett volna követnünk, hogy felfedezzünk egy, a jelenlegitől enyhén eltérő világot.

Arborele de cacao și avocado sunt doar 2 dintre cele 450 de specii de plante, care beneficiează de activitatea liliecilor - A kakaófa és az avokádó csupán kettő a kb. 450 gazdaságilag fontos nővényfaj közül, melyek a denevérek segítségével is terjednek. - The cocoa tree and the avocado are just two of the more than 450 economically important plant species, that rely on bats (Chocolate photo: Олена Полункіна/Wikipedia, bat photo: Szilárd Bücs, avocado photo: Wikipedia)

A legnyilvánvalóbb haszon, amit a denevérek jelentenek, az a nagybani rovarfogyasztás. Még ha nem is tudatosul bennünk, a denevérek elengedhetetlen elemei életünk számos területének. Ilyen például a mezőgazdaság és az erdészet. Az egyik leghíresebb és határozottan legfinomabb eset a csokoládé. Igen, a denevérek, nevezetesen a trópusi vidék denevérei segítenek nekünk a csokoládé előállításában. A denevérkutatás, főleg ami a fiziológiájukat és molekuláris mechanizmusaikat illeti, közvetlenül felhasználható az emberi gyógyászatban is. Végeztek tanulmányokat a vérszívó denevérek nyálával kapcsolatban, ahol ennek tulajdonságát próbálták replikálni, mint vérrögképződést megakadályozó szer, szívrohammal kezelt betegek esetében, azonban eddig kiemelkedő áttörések nélkül. Egy nem olyan régi, ám annál bíztatóbb eset, a hibernálásban szerepet játszó mechanizmusok tanulmányozásával alkalmazható megoldást igyekeznek találni az Alzheimer kór kezelésére.

A csokiról és az Alzheimerről még szó lesz, most azonban kezdjük valami hozzánk sokkal közelebb állóval, vagyis Európa és nevezetesen Románia denevéreivel. A kontinens, és így Románia, denevéreinek kedvenc eledele a rovarok. Ezek a kis élőlények egyetlen éjszaka alatt képesek elfogyasztani saját testtömegük egyharmadának (vagy akár felének) megfelelő rovarmennyiséget. A kölykök nevelésekor, a szülőkolóniában levő nőstények a saját testtömegükkel megegyező mennyiségű élelmet is elfogyasztanak. Képzeljétek csak el milyen lenne, ha minden vacsorára 15-20 kilónyi ételt kellene megegyetek? Még ha kedvenc éttermünk hívna meg minket, hogy minden este ingyen együnk, még így sem lennénk képesek rá.

A denevérek mégis bravúrosan megbírkóznak a kihívással, egyetlen egyed könnyedén elfogyaszt akár 2.000 rovart is egyetlen éjszaka alatt. Ez egy közepes méretű kolónia esetében (mondjuk 200 példány) 80.000.000 rovart jelent egyetlen év alatt. Vannak dokumentált esetek, ahol egyetlen denevér egy óra leforgása alatt 1.000 szúnyogot fogyasztott el és több mint 5.000-et az éjszaka alatt.

A denevérek eme korlátlan étvágya pozítiv hatással van olyan területekre, mint a kukoricatermesztés vagy borászat. Becslések szerint a világ legnagyobb kolóniája, Texas államban, több mint 150 tonna rovart fogyaszt el minden este. Ez azt is jelenti, hogy a denevérek jelentős pénzügyi előnnyel is járnak. Azáltal, hogy vadásznak és rovarokat esznek, több mint 1 milliárd dollárral csökkentik évente a kukorica kártevőivel kapcsolatos költségeket világszerte. Az a tény, hogy Románia 2014-ben elérte hazai termelésben a 11 millió tonna kukoricát, valamilyen mértékben a denevéreknek is köszönhető.

Stânga: Exemplare ale Tadarida brasiliensis luându-și zborul din Peștera Bracken - A Tadarida brasiliensis kolónia egyedeinek kirepülése a Bracken barlangból. - Brazilian free-tailed bats (Tadarida brasiliensis) emerging from Bracken Cave in Texas. Photo: MerlinTuttle.org Dreapta: Liliac capturând un centiped otrăvitor, el însuși fiind imun la otrava insectei - Mérgező százlábút zsákmányoló denevér, mely immunis az ízeltlábú mérgére - Pallid bat capturing a poisonous centipede, but being immune to its poison. Photo: MerlinTuttle.org

Jelenlétükből származó hasznuk annyira nyilvánvaló, hogy Nyugat-Európa borászatai mindent megtesznek, hogy minél több denevért csábítsanak borvidékeikre. Még a jelenlétükre utaló legkellemetlenebb nyomok, a padlásokon felgyülemlő guano is használható, mint természetes trágya kertünkben (természetesen megfelelően hígítva), mivel tele van olyan, a növényeknek nélkülözhetetlen tápanyagokkal, mint a nitrogén, kálium és foszfor.

Félretéve a maják ősi hiedelmét Camazoth-ban, a denevéristenben, aki képes volt bármit meggyógyítani, a minket körülvevő denevérek segíthetnek súlyos állapotok kezelésében vagy akár gyógyításában. Fejlődésük során a denevérek elsajátították a túlélés képességét, még olyan időszakokban is amikor nincs élelem. A hibernálás (ami tujadonképpen egy mély álom) lelassítja a test minden aktivitását, így a denevérek át tudják vészelni a zord téli időszakot. Az igazán érdekes, ami minket és a humán orvostudományt illeti, az a hosszú álomból való ébredés. A hibernáló állatok sejtjeiben létezik egy protein (pontosabban a RBM3), amely az ébredést megelőzően kezd aktiválódni, segítvén az agyat, hogy helyreálljon, beinduljon az inaktív, latens periódus után. A kutatók jelenleg a RBM3 proteinnek a használhatóságát vizsgálják Alzheimerben szenvedő betegeknél, abban reménykedve, hogy megértik és használni tudják a hibernáló állatoknál megfigyelt mechanizmusokat a betegek agyának aktivitásának helyreállításában.

Egy denevér csoport kimondottan érdekes lehet a modern technológia kedvelőinek. A patkósdenevérek rendelkeznek a legfejlettebb tájékozódási mechanizmusokkal az állatok rendjében, egy nagyon érzékeny, ultrahangokon alapuló biológiai radarral. A denevérfajok közül a patkósdenevérek bocsájtják ki a legmagasabb frekvenciájú ultrahangokat, könnyedén meghaladva a 100 kHz-et. Ezek a magas frekvenciájú hangok, a természetes radarjuk segítségével olyan kifinomult részletek megszerzését teszik lehetővé, amelyek által a patkósdenevérek különbséget tudnak tenni lehulló falevél és éjjeli lepke között … 15km/h repülősebességgel …. a sötétben. A patkósdenevérek annyira jól fejlett radarral rendelkeznek, hogy még a kutatók által kihelyezett, kimondottan denevérek befogására készített hálókat is sok esetben sikeresen el tudják kerülni. Eme kifinomult radarrendszernek a tanulmányozása nagy valószínűséggel felhasználhatóvá válik majd az ultrahanggal való térképezésnél és a hajók, repülőgépek vagy repülőterek radarjainak hatékonyságának növelésénél.

O treime din cantitatea de hrană consumată de omenire se datorează muncii cărăușilor de polen: albine, lilieci și păsări. - Az emberiség által elfogyasztott élelem egymarada a méhek, denevérek és madarak munkájának köszönhető. - One third of the food consumed by mankind exists because of the work or bees, bats and birds. (Bee photo: Todd Huffmann / Wiki, Leptonycteris yerbabuenae bat photo: MerlinTuttle.org. Purple-throated Carib hummingbird photo: Charlesjsharp / Wiki).

A trópusi vidék denevérei kulcselemét képezik a helyi ökoszisztémának. Ezekben a változatos, sokszínű ökoszisztémákban 200-300 denevérfaj él, sok közülük pedig vegetáriánus: nektárt, pollent, gyümölcsöt és magokat esznek. A nektárevő denevérek olyan virágok nektárját fogyasztják, amelyek kimondottan csak este nyílnak. Fontos jelenség a denevérek tevékenységében, hogy több tucat, esetenként több száz virág meglátogatásával az arcukra ragadt pollent (ami önmagában is nagyon aranyos) egyik virágtól a másikig szállítják, nagy mértekben járulva így hozzá a fajok elterjedéséhez. Egy példa a Leptonycteris nivalis  mexikói denevérfaj,  amely kimondottan a Agave tequilana virágait látogatja. Igen, tequilana, a növény amelyből a tequila készül. Legközelebb amikor felnőttként egy shot tequilát gurítasz le, nyugodtan megköszönheted ennek a denevérfajnak.

Más trópusi fajok gyümölcsevők, mégpedig sokan egészben nyelik ezeket le, így a magvaikat is. A magvakat az anyanövénytől nagy távolságokra ürítik ki magukból a guanó révén. A guanó pedig kiváló kezdő környezet a magoknak, amelyek a tápanyagokban gazdag környezetben gyorsan növekedésnek indulnak új területeken. A denevérek ezzel nagy mértékben hozzájárulnak a kiírtott területek újraerdősítéséhez, mindezt persze ingyen. Egy gyümölcsevő denevér akár 60.000 magot is képes „elszállítani” új területekre minden este. Van egy növény, amely kimondottan nagy hasznot hajt a denevérek viselkedéséből, a kakaófa. Ha szeretitek a csokoládét (és valószínű, hogy szeretitek), akkor feltétlenül tudnotok kell, hogy többek között a trópusi rovarevő denevérek előszeretettel fogyasztják a kakaófa kártevőit, és így ingyen segítik a csokoládégyártást.

Alapjában véve a trópusi denevérek ugyanazt a szerepet töltik be, mint a mi mérsékelt égövünk méhecskéi. A méhek fontosságát nem szükséges magyarázni. Becslések szerint, az emberiség által fogyasztott élelem egyharmadát a pollenhordozóknak köszönhetjük: denevérek, méhek, madarak. Összeségében, több mint 450 gazdasági fontossággal rendelkező növény, mint a banán, avokádó vagy mangó, a vegetáriánus denevérekre támaszkodik.

Defrișările, folosirea intensivă de pesticide și poluarea luminoasă sunt doar câteva dintre factorii de amenințare pentru lilieci. - A tarvágások, a rovarirtószerek használata és a fényszennyezés csak néhány a denevéreket veszélyeztető tényezők közül. - Clearcuttings, intensive use of pesticides and light pollution are just a few of the threats faced by bats. (Photos: Szilárd Bücs, Flickr & Fernando Tomás).

Denevérekkel mindenhol találkozhatunk. Azonban fennáll az esélye annak is, hogy eltűnnek. Ezt a pillanatot bizonyára mindannyian fájlalni fogjuk. Nem fogunk tudni többé pihennni a szúnyogok inváziója miatt, de vissza sem fogunk tudni vonulni egy szobába, hogy egy darabka csokoládét élvezhessünk. Sőt, még akik fogyaszthatnak alkoholt, azok sem fognak tudni többé egy jó margarítát meginni.

Annak ellenére, hogy a denevéreket több törvény is védi, az erdőírtásokkal, a folyómedrek leszabályozásával, a néha felelőtlen turizmussal és egyesek érdektelenségével, a fokozott rovarírtószerek használatával vagy az ad-hoc épület- felújításokkal veszélybe helyezzük létezésüket. Legtöbbször nem vagyunk elég informáltak és a denevérekkel kapcsolatos információk hiányában inkább olyan mendemondáknak adunk alapot, mint a hajbaragadás és a vérszívás.

Eljött az ideje, hogy félretegyük a babonákat, kezdjük el igazán értékelni a denevéreket, úgy az egyediségüket, mint az emberiségnek hozott hatalmas hasznukat.

Az eredeti, de rövidebb cikk 2015-ben jelent meg a Think Outside the Box-on, ugyanazon szerzők által (Bücs Szilárd, Olimpia Stan).