Elérkezett az évszak, amikor a 2022-2023-as évek denevérére lehet szavazni Romániában. A 2020-2021-ben ezt a címet viselő nyugati piszedenevér már elkezdte a hibernálást, úgy barlangokban mint odvas fákban. Az európai mintát követve, ahol jelenleg a barna hosszúfülű denevért 2 évig jelölték, szavazhattok ti is a 2022-2023-as évek denevérére Romániában, kiválasztva a három döntős közül egy fajt:
Blasius patkósdenevér
Kizárólagos barlanglakó és Európa legritkább patkósdenevére
Közönséges denevér
Melynek kolóniái sokszor az illető műemlék épület legrégebbi lakói
Szürke hosszúfülű denevér
Óriási fülekkel, és vonzódva a vidéki tájakhoz
A szavazás január 31-ig, éjfélig tart, a nyertest pedig február 1-jén hirdetjük ki. Szavazás előtt lennebb olvashatsz részletesen a három fajról.
Válaszd ki a kedvenced és szavazz a 2022-2023-as évek denevérére Romániában!
Blasius patkósdenevér (Rhinolophus blasii)
Kizárólagos barlanglakó és Európa legritkább patkósdenevére
A faj csak mintegy 11 földalatti helyszínről ismert Romániában (egy országban, ahol több mint 12.000 barlang található), míg teljes európai populációja csak mintegy 30.000 egyed. A Blasius-patkódenevér európaszinten sebezhető, az eleve különleges Rhinolophus génusz legritkább faja. Kizárólagos barlanglakó és érzékeny faj, nagymértékben szüksége van érintetlen és védett karsztterületekre. A faj kolóniái egész évben csak természetes (barlang) vagy emberalkotta (bányák) földalatti szálláshelyeket használnak. A tipikus mediterrán vagy szubmediterrán területeket kedveli (még Romániában is), változatos élőhelyen vadászik, amely magában foglal cserjés részeket, és nyílt, fás területeket is.
A faj kolóniái Európa-szerte jelentős hanyatlásban vannak, olyan fenyegető tényezők miatt, mint a barlangi turizmus, a kolóniák zavarása, vandalizmus vagy a barlangok teljes lezárása. A táplálkozási területeket súlyosan érinti a külszíni bányászat, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás intenzív vegyszerhasználata, valamint a hagyományos legeltetési és kaszálási tevékenységei elhagyása.
Közönséges denevér (Myotis myotis)
Melynek kolóniái sokszor az illető műemlék épület legrégebbi lakói
A közönséges denevér az egyik legnagyobb denevérfaj Romániában. Földalatti helyszíneket (pld. barlangok, bányák) és épületeket (pld. templomtornyok vagy padlások) egyaránt használ kolóniái kialakítására. Ezek a kolóniák több tíz, száz vagy kivételes esetekben több ezer denevért is magukba foglalhatnak. Mivel antropofil faj, az épületlakó kolóniái gyakran több évtizede, esetlegesen több mint száz éve tartózkodnak az illető épületben. Ez alapján pedig a denevérek az illető épület legrégebbi lakói is lehetnek. De értelmezhetjük úgy is, hogy az illető kolónia az adott közösség “legidősebb tagja”.
Ugyanakkor ez az oka a faj veszélyeztetettségének is: az egyes épületek tágas padlásán található szülőkolóniákat (azaz a nőstényeket és kölykeiket) jelentősen érintik azok a felújítási munkálatok, amelyek nem veszik figyelembe a denevérvédelmet. Sok esetben az egész kolónia csak azon egyének vagy entitások kegyétől függ, akik ezen épületeket felújítják. Ez annak ellenére van így, hogy számos olyan módszer létezik, amely lehetővé teszi a műemlékek épségének megőrzését, párhuzamosan a denevérkolónia védelmével. Ezenkívül a barlangokban zajló turizmus, különösen a kritikus évszakokban, negatívan befolyásolhatja a helyi kolóniákat. Ezért szükséges a felelős barlangi turizmus elveinek alkalmazása.
Szürke hosszúfülű denevér (Plecotus austriacus)
Óriási fülekkel, és vonzódva a vidéki tájakhoz
A szürke hosszúfülű denevért a változatos vidéki tájak vonzzák, a kertek és gyümölcsösök, a legelők és rétek, de akár a klasszikus mezőgazdasági földek is. A faj a nyár folyamán az épületek padlásain kisméretű, pár tíz egyedből álló szülőkolóniákat alkot, és hatalmas fülük ellenére a legkisebb zavarásra gyorsan behúzódnak a padlás gerendái közé. A téli időszakban földalatti helyszíneken hibernálnak, általában magányosan. Az alacsony hőmérsékletet nagyon jól tűrő faj könnyen áttelel a barlangok bejáratánál, 0 Celsius-fokhoz közeli hőmérsékleten is. De hogy ne fagyjanak meg, a füleiket az alkarjuk alá hajtják a hibernálás során.
Az épületek szálláshelyként való felhasználása miatt a faj kolóniáit súlyosan érinthetik a nem megfelelő épületfelújítások, beleértve a denevérek számára mérgező faanyag tartósító anyagok is. A szürke hosszúfülű denevér nagyon hű a területéhez, mindössze néhány kilométer távolságra vadászik a szállásadó épülettől. Így a területen zajló kertészet és mezőgazdaság során intenzíven használt növényvédő- és rovarirtó-szerek is negatívan befolyásolhatják a helyi kolóniákat.
Ha olvastál a három fajről és eldöntötted, ugorj vissza a szavazáshoz!