Ha álltál valaha a Duna-parton a Vaskapu régióban, és a másik part felé néztél, akkor úgy tűnhetett, hogy karnyújtásnyira van. Bizonyos szakaszokon a Duna mindössze 150-200 méter széles. Most képzeld el, hogy a denevérek repülnek. Gyorsan és céltudatosan. Jobban ismerik a tájat, mint bárki más. Országhatárok? Értelmetlen! Éjszakai rovar-lakoma a másik parton? Csatlakozok!
Igen, a denevérek vándorolnak Szerbia és Románia között, néha pont a Dunán keresztül. Szerbiában töltik a nyarat, de Délnyugat-Románia barlangjaiban hibernálnak. Az első ilyen megfigyeléseket 2014-ben, a Szemenik – Krassói-szurdok Nemzeti Park barlangjaiban végeztük. Azóta a szerb denevérek hibernálását két másik romániai védett területen is dokumentáltuk: a Néra-szurdok – Beușnița Nemzeti Parkban és a Vaskapu Természetvédelmi Területen.
Eddig oké. Most pedig egy kis háttérinformáció.
Mind az öt európai patkósdenevér (Rhinolophus) fajt számos emberi tényező fenyegeti, beleértve a szálláshelyek közvetlen zavarását, amelyek lehetnek barlangok vagy épületek. E tényezők következtében az IUCN szerint mind az öt faj populációja csökken. A Méhely patkósdenevért (Rhinolophus mehelyi) továbbra is sebezhetőnek minősítik. A Blasius patkósdenevér (Rhinolophus blasii) pedig még mindig a legritkább patkósdenevér faj Európában. A Vaskapu régió egy szubmediterrán éghajlatú biodiverzitás gócpont, számos kontinentális jelentőségű óriáskolóniával, Romániában és Szerbiában egyaránt.
Ezeknek a kolóniáknak a fontosságát és nagyságát tekintve azonban kevés aktív denevérvédelmi intézkedés történt itt. 2014 és 2015 között már zajlott egy, a patkósdenevérek védelmének javítását célzó projekt a régióban, viszont csak Romániában. Új kolóniákat fedeztünk fel, köztük a Méhely patkósdenevér esetében is. Az ezen kolóniák esetében szükséges védelmi intézkedések listáját a helyi védett területekkel is megosztottuk. A projektet a Conservation Leadership Program finanszírozta, mely globális NGOkat foglal magába, és célja a modern, változó világ természetvédelmi igényeinek megvalósítása.
Megérkezünk 2018-ba, amikor is a Columbus Zoo & Aquarium által finanszírozott, barlangászokat célzó projekt során a romániai csapat a Szemenik térségében egy olyan hosszúszárnyú denevért (Miniopterus schreibersii) figyel meg, amely szerb gyűrűt hordoz. Nyilvánvalóvá válik, hogy nemcsak a patkósdenevér fajok vándorolnak Szerbia és Románia között. Egyre több kolóniát fedeztek fel, de védelmük még mindig nem tükrözte kontinentális jelentőségüket.
Gyors ugrás 2021 telére…
Világjárvány. A közmédia a denevéreket és más állatcsoportokat vádolja. Az emberek előtérbe helyezik a WC-papírt és élelmiszereket halmoznak fel. De Románia és Szerbia denevérkutatóinak más dolga van. Új projektet indítanak el a Vaskapu régióban. A romániai Denevérkutatási és Védelmi Központ, valamint a Myotis Denevérvédelmi Csoport együtt dolgozik a belgrádi Természettudományi Múzeum szerb denevérészeivel. Épp most fejezték be a téli terepmunkát. Mindezt ismét egy, a Conservation Leadership Programme által finanszírozott projekt keretében, melynek immár megfelelő a címe is: A patkósdenevérek határon átnyúló védelme a román-szerb Vaskapu régióban.
A szerb gyűrűket hordozó denevérek romániai barlangokban való 2014-es felfedezése óta először végez szinkron terepmunkát a két ország denevérészeinek csapata, természetesen a Duna mindkét partján. Céljuk: a patkósdenevérek védelmi állapotának javítása az egész régióban. Miért? Mert ha valóban jelentős denevérvándorlás van Szerbia és Románia között, akkor nem elegendő a kolóniákat csak a Duna egyik partján védeni. Azért, hogy a jövőben ez a cél meg is valósuljon, a projekt létrehozza az ilyen jellegű, határokon átnyúló természetvédelemhez szükséges elsődleges alkotóelemeket: (1) pontos tudományos adatokat a régióban zajló denevérvándorlásról, (2) konkrét denevérvédelmi intézkedéseket a legfontosabb barlangoknál, és (3) elkötelezett és tájékozott nagyközönséget a Duna mindkét partján.
A csapatok már a téli terepmunka során új patkósdenevér kolóniákat fedeztek fel, de növelték a szerb gyűrűs denevérek téli romániai megfigyeléseinek számát is. Ez májusban, a tavaszi terepmunka során tovább folytatódott, ahol egy új, mintegy 500 egyedből álló vándorló kolóniát fedeztek fel (R. ferrumequinum, R. euryale és talán R. blasii), de azonosították a patkósdenevér tipikus ultrahangjait a Duna-menti szigeteken is. Az eredmények enyhén szólva biztatóak. Jelenleg készülünk a Vaskapu régió nyári szülőkolóniáinak megfigyelésére, de felkutatunk korábban még nem ellenőrzött helyszíneket is. Összességében már több mint 50 helyszínt ellenőriztünk a terepmunka során.
A 2020-2022-ben megvalósuló projekt hat védett területet céloz meg a Vaskapu régióban, de ugyanakkor az ezekkel szomszédos területeket is, mivel az ottani épületekben is lehetnek ismeretlen denevérkolóniák. Természetesen a projekt nem lenne megvalósítható a helyi védett területek, valamint a helyi barlangász klubok segítsége nélkül. Hálásak vagyunk ezért a segítségért! További pillanatképekért látogass el a projekt Facebook fotógalériájába.
És ne maradj le a további felfedezésekről! Kövess minket Facebookon is: Lilieci.ro