A 2018-2019 periódusban valósította meg a Denevérkutatási és Védelmi Központ a “Védelmi tevékenységek megerősítése a Dél-Nyugat Romániai denevérbiodiverzitási régióban” című pályázatot, mely kifejezetten a barlangászokat célozza meg. A projektet a Columbus Állatkert és Akvárium finanszírozta, a Myotis Denevérvédelmi Csoportot képviselő kollégáink pedig számos tevékenységben résztvettek. A projekt célja, hogy a denevérvédelmi tevékenységeket erősítse Dél-Nyugat-Romániában a barlangászok képzésével és aktív részvételével.
A projekt fő célcsoportját a Krassó-Szörény, Mehedinţi és Gorj megyék karsztvidékein jelenleg is tevékenykedő barlangászok és barlangász klubok alkotják. Viszont nem hagyhattuk figyelmen kívül a projekt kezdete óta megindult kommunikációt és azon információkat sem, melyek az ország más területein levő barlangokból származnak. Így a projekt célterülete – bár továbbra is nagy hangsúlyt fektet az említett megyékre – a Bánságtól egészen Erdélyig terjedt ki.
A konkrét munkát egy, a denevérfajok azonosítására kiélezett képzés keretében kezdtük el, mely egy 3 napos rendezvény volt, ahol a 15 résztvevő 6 barlangászklubot, 4 védett területet és egy természetvédelmi szervezetet képviselt. A résztvevők denevérekkel kapcsolatos általános információkhoz jutottak hozzá, de megismerték a barlangi környezet tipikus denevérfajainak alapszintű azonosítását, a kolóniák méretének becslését, valamint a denevérek tartós megőrzésével kapcsolatos szempontokat is.
“A Speo-Alpin MH – DKVK együttműködés új lendületet adott a biológusokkal, denevérszakértőkkel való kapcsolatunknak. Ennek a kapcsolatnak az alapja visszanyúlik egyesületünk megalapításáig, amikor több, Mehedinți megyei barlang kezelői voltunk. Az együttműködés haladást eredményez, tehát a barlangász-denevérész kapcsolatnak is “felfedezési örömet” kell eredményeznie, ami lehet barlangi képződményekkel kapcsolatos felfedezés vagy új denevérkolónia felfedezése. Az vagány dolog jelenleg, hogy most, mikor barlangokba megyünk, képesek vagyunk megkülönböztetni a denevérfajokat, ez egy “kis szilva”, az meg egy “nagy szilva”. Már nem csupán általánosságban vett denevérek. Ezen kívül érdekes dolgokat mondhatunk gyermekeinknek, arról, hogy mit esznek a denevérek, hogyan esznek, hogyan / mikor / hol alszanak, stb.” – Amalia Raluca Dumbravă, Speo-Alpin MH
A projekt lényeges eleme volt a denevérkutatókból és barlangászokból álló vegyes csapatokkal végzett terepmunka is. A hangsúlyt olyan barlangokra és más földalatti helyszínekre helyeztük, ahol még nem került sor denevérfelmérésre. A terepi kiszállásokra a denevérek életciklusának fő évszakaiban került sor, vagyis télen (a hibernáló időszakban), nyáron (a szülés időszakban) és ősszel (a párzási időszakban).
Összességében 84 kiszállás (azaz 84 földalatti látogatás) zajlott 70 különböző helyszínen (barlangokban, zsombolyokban, elhagyott bányajáratokban). Ezek közül 47 helyen legelső ízben lettek a denevéreket felmérve. A Krassó-Szörény, Mehedinți, Gorj, Hunyad, Kolozs és Bihor megyékben végzett terepi kiszállások során a vegyes denevérész-barlangász csapatok a Romániában élő 32 denevérfaj közül 19-et azonosítottak, és 11, tudomány számára új kolóniát fedeztek fel. E 11 kolónia közül hat kontinentális méretű és jelentőségű, fokozottan védett denevérfajok százas nagyságrendű kolóniáival.
“A denevérészek segítségével megnyílt egy olyan horizont előttem, amely rámutatott a barlangok természetes élővilágára. Nem hittem volna soha, hogy egy jelentéktelennek tűnő foltban akár 300-500 denevér is lehet. Láttam kisebb nagyobb kolóniákat, már meg tudom a fontosabb denevérfajokat különböztetni.” – Pál Ferenc, alelnök, Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub
Mivel a barlangászok töltik a legtöbb időt a földalatt, ezért szükségük van egy megfelelő eszközre, amelynek segítségével könnyen azonosítják a denevérfajokat és becsülik fel a kolóniák méreteit. A projekt megalkotta számukra ezt az eszközt, egy strapabíró, lényegében nyűhetetlen határozókulcs formájában, amely a barlangi környezet leggyakoribb denevérfajairól tartalmaz információkat. A határozókulcs három nyelven (román, magyar és angol nyelven) került kidolgozásra, és már több, mint 10 barlangászklubba került el.
A projekt végül több mint 20 barlangászt vont be a tevékenységekbe, akik 7 különböző barlangászklubbot képviseltek. Több hivatalos és célzott együttműködés is létrejött. A projekt során gyűjtött tudományos eredményeket már számos konferencián és kongresszuson bemutattuk, úgy az országban, mint külföldön. Ezen előadások szerzői a denevérkutatók és a barlangászok köréből származtak:
- Kolozsvári Biológus Napok, Kolozsvár, Románia
- A 2019-es Romániai Barlangász Szövetség kongresszusa, Vársonkolyos, Románia
- XII-ik Magyarországi Denevérvédelmi Konferencia, Alsódobsza, Magyarország
- 9. Karsztvédelmi Szimpózium, Belgrád, Szerbia
A denevérek és a denevérkolóniák védelmére irányuló erőfeszítéseknek elsőbbséget kell élvezzenek egy olyan országban, mint Románia, ahol büszkék lehetünk a számos, európai jelentőségű és nagyságú denevérkolóniára. A felelősségteljes turizmus és barlangi turizmus alapelvei elérhetők azon kollégáink számára, akik valóban szeretnének hozzájárulni a denevérek megőrzéséhez. A vegyes denevérész-barlangász csapatok együttes erőfeszítései révén pedig a romániai barlangokban lévő, kontinentális jelentőségű kolóniák száma meghaladhatja a 100-at.